Mindenkinek megvan a maga '56-ja.
2016. október 20. - Látogatók száma: 47
Még most is félve és szinte reszketve írom le-ha sokan el is ítélnek érte-számomra 56 soha nem volt és nem is lesz ünnep. Miért? Maradandó, fel nem dolgozott emlékeim vannak erről az időszakról. Soha nem felejtem el, mikor a lelkes, felbuzdult tömeg az orrom előtt gyalázott meg , kínzott meg, rugdosott, mint egy bábút, majd felakasztott az erkélykorlátra embereket. 56-nak "köszönhetem, hogy bátyámat többet nem ölelhettem meg hazánkban, hogy idegen földbe temették.
Az utána következő évek megtorlásairól nem is beszélek. Nagy árat kellett fizetni azért a kis szabadságért, amiben most élünk. ..
Ilona
Kedves Janó!
Még most is félve és szinte reszketve írom le-ha sokan el is ítélnek érte-számomra 56 soha nem volt és nem is lesz ünnep. Miért? Maradandó, fel nem dolgozott emlékeim vannak erről az időszakról. Soha nem felejtem el, mikor a lelkes, felbuzdult tömeg az orrom előtt gyalázott meg , kínzott meg, rugdosott, mint egy bábút, majd felakasztott az erkélykorlátra embereket. 56-nak "köszönhetem, hogy bátyámat többet nem ölelhettem meg hazánkban, hogy idegen földbe temették.
Az utána következő évek megtorlásairól nem is beszélek. Nagy árat kellett fizetni azért a kis szabadságért, amiben most élünk. ..
Ilona
Hasonlóan gondolkodunk erről az időszakról. Én apámat vesztettem el, igaz, évekkel később, amikor tizennyolc éves lettem, a szíve nem bírta tovább. Soha nem tudott beletörődni abba a látványba, amit akkor tapasztalt, és nem tudott megbékélni Kádárral sem, szovjet-bérencet látott benne. Sajnos, nincs szabadság. Az a negyven év, amennyivel le vagyunk maradva tudatunkban a nyugattól (persze, ott sem fenékig tejfel), soha nem hozható be ezzel a nemzeti-kirekesztő-gyűlölködő politikával.
János