Laptopon nem dolgozom! (6. rész)
2017. február 11. - Látogatók száma: 53
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia!
Szívesen! :-)
Mégis az a meglátásom, hogy nálad nem ér egy "pöttyöt" sem az általad őszintének nevezett egy vallomás, ami részemről nem a feledékenységnek volt tudható, csak egészen más szemszögből közelítettem meg eddig a kérdést.
El lehetne ezt még aprózni, de minek élvezkedni a szenvedésen, még ha ez csak egy velem megtörtént eset, mert megesett, az alatt a mindössze két hónap időintervallum alatt.
Valljuk be, nem egy szerencsés döntés volt már a legelején sem ez részemről. De hát nem azt szajkózzák folyton, hogy "a puding próbája az evés?".. :-)
Puszillak!
Most viszont elhatároztam, ha könnyeim tengerében is fogok fürdeni, az utólsó részt elolvasom. Nem is bántam meg, mert ismét megvilágosodott előttem a nagy igazság, amihez már nagyon régen tartom magam, hogy egész életemben azért dolgoztam, hogy-ha megérem a nyugdíjat, legyen néhány évem még, amikor csendben, más hülyeségeitől mentesen, saját akaratom szerint élhetek és csak annyit viselhessek el, amit a társadalom kényszere rám erőltet. Ez is éppen elég. Tőlem aztán huzogathatják előttem a mézesmadzagot, nagyonis tisztában vagyok azzal, hogy egy bizonyos kor után már csak kihasználnának, mert idős korában az embert kutyába sem veszik.A te "embered" is ezt tette, csak magával volt elfoglalva, a te dolgod az volt, hogy félresikerült életének történéseit meghallgasd, mivel más nem volt, akinek kiönthette volna a szívét. Évikém, jól döntöttél, hidd el,nincs az a pénz, amiért a megaláztatásokat el lehet viseni. Mert az ugye eszébe sem jutott, hogy egyszer is megkérdezze, te hogy vagy, miként élsz?l
Rövid idő múlva itt a tavasz, lesz neked elég munkád a kertben és amiért ott megdolgozol, az tuti, hogy a tiéd.Aztán, ha főnökösdit akarsz játszani, kiöntheted a szived a növényeknek, Jó hallgatóság, nem beszélnek vissza...
Puszillak, szeretettel: Ica
Szia!
Köszönöm az őszinte vallomást!
Igen, pontosan azt (felejtetted el), és azt hiányoltam, amit most szavakba foglaltál!
Idővel bizony változunk mi is, úgy, ahogy a körülmények is!
Négy Puszi....tessék elosztani igazságosan! :)
Egy bakfitty
Szívesen! :-)
Mégis az a meglátásom, hogy nálad nem ér egy "pöttyöt" sem az általad őszintének nevezett egy vallomás, ami részemről nem a feledékenységnek volt tudható, csak egészen más szemszögből közelítettem meg eddig a kérdést.
El lehetne ezt még aprózni, de minek élvezkedni a szenvedésen, még ha ez csak egy velem megtörtént eset, mert megesett, az alatt a mindössze két hónap időintervallum alatt.
Valljuk be, nem egy szerencsés döntés volt már a legelején sem ez részemről. De hát nem azt szajkózzák folyton, hogy "a puding próbája az evés?".. :-)
Puszillak!
Köszönöm az őszinte vallomást!
Igen, pontosan azt (felejtetted el), és azt hiányoltam, amit most szavakba foglaltál!
Idővel bizony változunk mi is, úgy, ahogy a körülmények is!
Négy Puszi....tessék elosztani igazságosan! :)
Egy bakfitty
Válasz erre: Ilona
Évikém, én most töredelmesen bevallom, nem olvastam el egyetlen részt sem az írásokból, azon egyszerű oknál fogva, hogy képtelen vagyok hosszabb ideig a monitorra meredni, mert könnyben úszik mindkét szemem. Irigykedek is, aki ezt megteheti, annyira elolvasnám pl. a Yolla írásait is, mert érdekes dolgokat ecsetelhet, dehát ami nem megy, ne erőltessük. Ezt egy nagyon okos ember már előttem megmondta...
Most viszont elhatároztam, ha könnyeim tengerében is fogok fürdeni, az utólsó részt elolvasom. Nem is bántam meg, mert ismét megvilágosodott előttem a nagy igazság, amihez már nagyon régen tartom magam, hogy egész életemben azért dolgoztam, hogy-ha megérem a nyugdíjat, legyen néhány évem még, amikor csendben, más hülyeségeitől mentesen, saját akaratom szerint élhetek és csak annyit viselhessek el, amit a társadalom kényszere rám erőltet. Ez is éppen elég. Tőlem aztán huzogathatják előttem a mézesmadzagot, nagyonis tisztában vagyok azzal, hogy egy bizonyos kor után már csak kihasználnának, mert idős korában az embert kutyába sem veszik.A te "embered" is ezt tette, csak magával volt elfoglalva, a te dolgod az volt, hogy félresikerült életének történéseit meghallgasd, mivel más nem volt, akinek kiönthette volna a szívét. Évikém, jól döntöttél, hidd el,nincs az a pénz, amiért a megaláztatásokat el lehet viseni. Mert az ugye eszébe sem jutott, hogy egyszer is megkérdezze, te hogy vagy, miként élsz?l
Rövid idő múlva itt a tavasz, lesz neked elég munkád a kertben és amiért ott megdolgozol, az tuti, hogy a tiéd.Aztán, ha főnökösdit akarsz játszani, kiöntheted a szived a növényeknek, Jó hallgatóság, nem beszélnek vissza...
Puszillak, szeretettel: Ica
Sajnálom, hogy még az olvasásban is akadályozva vagyunk, hasonló gondokkal küszködöm magam is, ezért tartok kéznél mindig szemcseppet. Hogy mennyire használ? Azt nem tudom, de még azért látok. :-)
Köszönöm a véleményed, ezért már érdemes volt megírnom, mert mindenben, amit ide leírtál igazat kell adjak.
Puszi!