II. szonett
2017. április 18. - Látogatók száma: 36
Válasz erre: Ilona
Sokszor elgondolkodom, érdemes-e itt másról is írni, mint a mindennapok gyötrelmeiről, eseményeiről, kitalált történeteiről. Én úgy gondoltam, igen, hiszen létezünk valahol, egy nagy egész részei vagyunk, akarjuk, vagy nem akarjuk, de az életünket befolyásolja világunk.
Most úgy érzem, mégsem érdemes erre a szót vesztegetni. Minek? Senkit nem érdekel. Jelzem, nem pontokra vadászom, csak elmondtam, mit gondolok.
Ezzel a szonettel Aranylant díjas lettem...
Sokakhoz, ha nem is mindenkihez, de eljutnak a gondolataink nem csak az itt olvasók, a mi, de a facebook jóvoltából is, ismerőseinkhez.
Amíg van érdeklődő, addig írunk, ha pedig nem lesz, akkor magunknak, de abbahagyni csak tudod mikor fogjuk? :-)
Gratulálok a versedhez!
Puszi
Most úgy érzem, mégsem érdemes erre a szót vesztegetni. Minek? Senkit nem érdekel. Jelzem, nem pontokra vadászom, csak elmondtam, mit gondolok.
Ezzel a szonettel Aranylant díjas lettem...
Ilikém, hogyne lenne érdemes? Hiszen most élünk és itt. A velünk történtek elsősorban bennünket érdekel és foglalkoztat, ezt vetjük papírra, lehetőleg minél több olvasóhoz eljusson, lehet ez pont egy lökés feléjük, hogy ők is megosszák a mindennapjaik gyötrelmeit, eseményeit, kitalált, vagy valós történeteiket.
Sokakhoz, ha nem is mindenkihez, de eljutnak a gondolataink nem csak az itt olvasók, a mi, de a facebook jóvoltából is, ismerőseinkhez.
Amíg van érdeklődő, addig írunk, ha pedig nem lesz, akkor magunknak, de abbahagyni csak tudod mikor fogjuk? :-)
Gratulálok a versedhez!
Puszi