Emlékezetes torna óra
2018. január 18. - Látogatók száma: 44
Válasz erre: Arnold91
Meg tudom érteni, ugyanezek nálam is mumusok voltak, pedig 160 valahány cm körül voltam akkoriban. Az se' sok, de a 150-hez mérten előnyt adhatott volna. Az elszántság jó és fontos. :-)) Nem tudom miért várták el a kötélmászást, ha annyira nehéz volt.
Üdv!
Pusz.
Válasz erre: Anyu
Örülök hogy megosztottad velünk eme élményedet!Az én mumusom a magasugrás és a kötélmászás volt.Az én 150 egynehány centimmel elvárni hogy a kitűzött magasságot átugorjam igen merész feltételezés volt.Vittem én is a lecet de sokszor!Ám az elszántság megvolt bennem,tudtam,ha legalább megpróbálom már egyes nem lehet,így hát mindig nekifutottam és ugrottam.A legszörnyűbb a kötélmászás volt,mert ott is elvárta a tanerő hogy legalább próbáljam meg.Odáig ment hogy megfogtam a kötelet és kész.Ha az életem múlt volna rajta akkor sem tudtam volna semeddig sem felmászni.Számomra kínzás volt ez a javából.
Üdv.
Üdv!
Üdv.
Válasz erre: Anyu
Központilag megvolt a követelmény,ezt és ezt kell az adott tanévben megcsinálni és kész.Legfeljebb a tanerő lehetett kicsit lágyszivű,ha akart.Ebben nem sok minden változott ahogy látom,nem gyerekközpontú az oktatás.
Pusz.