Tus
2010. június 2. - Látogatók száma: 1 101
Válasz erre: Laura
Kortárs író, kritikus az alábbi levél írója. Adok a véleményére. Bár másnemű, mint én.
"Kedves Laura, nem voltam itthon, ezért csak most válaszolok. Ez ugye egy szerelmes novella, tudom, hogy mit akart leírni ebben. Márta könnyíteni akart magán a zuhany alatt. Ez képzeletben talán sikerült is neki, de íróilag ennek az érzéshullámnak és váltakozásnak nincs logikája, nem igazán motiváltan írja le ezt a folyamatot. A kölni: tesztelte a környezetét, ez így nem szerencsés, sokkal egyszerűbben kellene megfogalmazni, hogy huncutul kíváncsi volt rá, hogy felismerik-e az illatot. Az ajtócsukódásról: a hogy nem kell - csendesen csukódtak, mindent eltakartak. A novellában kicsit túlbonyolítja az érzések szemléltetését (mellesleg az érzés szó túl sokat szerepel). A kinti világ soha nem szokott belátni, inkább Márta ki akarta zárni a külvilágot, hogy egyedül lehessen a lakásán belül is. Tudom, Laura, hogy ilyenkor buzognak az emberben az érzések, mindent bele akar az ember passzírozni az írásaiba, de keményebben, szigorúbban kell bánni önmagunkkal, ne zsúfolódjanak össze a gondolatok, inkább "szálasabbak" legyenek. Azt írja, hogy Márta sokszor ösztönösen mozog ebben az élethelyzetben, ugyanakkor az idegszálai tudatosak. Ez így ellentmondás, meg nem is helyes stilárisan. Kínzásnak is lehetne gondolni a tettét - ez inkább egy átmeneti önsanyargatás, katarzis, amely a felejtéshez kell hogy vezessen. Ezért kell ez a zuhany. A szivárvány szó giccses, nyálas, ne használja. Amikor felnyomja a melleit (ez egyes szám, láb, mell, szem stb.), kétszer is említi a kezet, ez sok. A nő gusztálja magát, ez rendben is van, de ezt plasztikusabban kell kifejezni.
Milyen hegről van szó? Előbb utalni kell a betegségre, operációra, ha erről van szó. Fázik és forróság? Nem képzavar? Értem, mire gondol, de így zavaró. Jön a szerelmes hőhullám, a vágyódás. Ezt el kell hitetni az olvasóval. Borzongás fut az agyáig - ez, gondoljon bele, bugyutaság, mint ahogy a zsibong a vér a gyönyörtől is. Itt másra is gondolhatok. A kaparó torok is erőltetett. Közhelyek. Jobban alá kellene támasztani, hogy Márta miért volt tartózkodó, miért fogta vissza magát. A heg miatt nem adta oda magát?
Laura, ez egy jó ötlet, amit megírt, csak át kellene dolgozni (az alcímet elhagyni, minek magyarázni a nyilvánvaló dolgokat?), nem kéne folyton mesterkélten kihangsúlyozni az érzéseket, az olvasó erre rájön magától is. Márta szexis, karakán csaj, ne nyafogjon, a tusolás "aktusait" át kell rendezni, csiszolni, húzni a szövegből, hogy ne legyen romantikus a történet, hanem inkább mai, a mai nők hasonló helyzetére világítson rá. Hát ennyi jutott eszembe erről. Lehet, hogy a fenébe kíván, de azért ne adja fel! Üdv. XY"
Tamás
"Kedves Laura, nem voltam itthon, ezért csak most válaszolok. Ez ugye egy szerelmes novella, tudom, hogy mit akart leírni ebben. Márta könnyíteni akart magán a zuhany alatt. Ez képzeletben talán sikerült is neki, de íróilag ennek az érzéshullámnak és váltakozásnak nincs logikája, nem igazán motiváltan írja le ezt a folyamatot. A kölni: tesztelte a környezetét, ez így nem szerencsés, sokkal egyszerűbben kellene megfogalmazni, hogy huncutul kíváncsi volt rá, hogy felismerik-e az illatot. Az ajtócsukódásról: a hogy nem kell - csendesen csukódtak, mindent eltakartak. A novellában kicsit túlbonyolítja az érzések szemléltetését (mellesleg az érzés szó túl sokat szerepel). A kinti világ soha nem szokott belátni, inkább Márta ki akarta zárni a külvilágot, hogy egyedül lehessen a lakásán belül is. Tudom, Laura, hogy ilyenkor buzognak az emberben az érzések, mindent bele akar az ember passzírozni az írásaiba, de keményebben, szigorúbban kell bánni önmagunkkal, ne zsúfolódjanak össze a gondolatok, inkább "szálasabbak" legyenek. Azt írja, hogy Márta sokszor ösztönösen mozog ebben az élethelyzetben, ugyanakkor az idegszálai tudatosak. Ez így ellentmondás, meg nem is helyes stilárisan. Kínzásnak is lehetne gondolni a tettét - ez inkább egy átmeneti önsanyargatás, katarzis, amely a felejtéshez kell hogy vezessen. Ezért kell ez a zuhany. A szivárvány szó giccses, nyálas, ne használja. Amikor felnyomja a melleit (ez egyes szám, láb, mell, szem stb.), kétszer is említi a kezet, ez sok. A nő gusztálja magát, ez rendben is van, de ezt plasztikusabban kell kifejezni.
Milyen hegről van szó? Előbb utalni kell a betegségre, operációra, ha erről van szó. Fázik és forróság? Nem képzavar? Értem, mire gondol, de így zavaró. Jön a szerelmes hőhullám, a vágyódás. Ezt el kell hitetni az olvasóval. Borzongás fut az agyáig - ez, gondoljon bele, bugyutaság, mint ahogy a zsibong a vér a gyönyörtől is. Itt másra is gondolhatok. A kaparó torok is erőltetett. Közhelyek. Jobban alá kellene támasztani, hogy Márta miért volt tartózkodó, miért fogta vissza magát. A heg miatt nem adta oda magát?
Laura, ez egy jó ötlet, amit megírt, csak át kellene dolgozni (az alcímet elhagyni, minek magyarázni a nyilvánvaló dolgokat?), nem kéne folyton mesterkélten kihangsúlyozni az érzéseket, az olvasó erre rájön magától is. Márta szexis, karakán csaj, ne nyafogjon, a tusolás "aktusait" át kell rendezni, csiszolni, húzni a szövegből, hogy ne legyen romantikus a történet, hanem inkább mai, a mai nők hasonló helyzetére világítson rá. Hát ennyi jutott eszembe erről. Lehet, hogy a fenébe kíván, de azért ne adja fel! Üdv. XY"
Kedves Laura! Mit akarsz bizonyítani ezzel a két kritikusi véleménnyel. És főleg kinek? Nekünk, akik szeretjük ezt az írást? Felesleges. Annak, aki megkritizált a lapon? Minek, ő így látta. Persze, hogy bosszant, ha valaki, aki még egy írást sem tett fel osztja az észt. De talán ennek is örülni kell. Ki tudja, milyeneket írna? A második kritikusod férfi, minek tetted fel a baromságait? Mit tudjuk mi férfiak, mi lakozik bennetek. Ez a kritikusod, azt hiheti, hogy itt is sorok számára kapja a fizetését. A helyében megírtam volna, hogy fogalmam sincs, mi játszódik le a nőkben, és azt kritizálnám, amihez értek. A mesterségbeli fogások milyenségét. Figyelmeztet a közhelyek sokaságának jelenlétére az írásodban, miközben ő is leterít neked egy rakással. Az írásnak nem szálasnak kell lenni, ahogy ő írta, hanem szikárabbnak.(Ez a pontos szakkifejezés erre.) A szivárvány szó nem giccses, ez egy baromság, mondjon helyette egy másikat az okoska. Szerintem neked nem kell második vonalbeli kritikusokkal bizonygatni az írásod milyenségét. Akinek nem tetszik, az ne olvassa el másodjára is, mert egyszer már elolvasta. Minek olvasta végig, ha nem tetszett neki? Csak ennyi szerettem volna mondani.
Tamás
Igen, XY nem ír romantikus történeteket. Biztos jót akart! Tudom. Én nem tanultam írni, nem értek a stilisztikai szabályokhoz, rég voltam magyar órán is. Én csak arra az estére emlékszem, amikor itt ültem a gép előtt, mint most és belülről felszakadtak ezek a gondolatok. Döntenem kellett, beledöglök a fájdalomba vagy mondatokká alakítom az érzelmeim. Így született meg ez az írás.
Idő kell hozzá, hogy megemésszem. Megmérettettem és nem buktam meg.