újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A legnagyobb

Látogatók száma: 599

Egy barátomtól hallottam... minden csak marketing kérdése... A legnagyobb méltóságteljesen sétált az utcán. Egyenes derékkal, állát felemelve, messze, gondolkodón lépdelt, elnézve pórnépe feje felett...

A legnagyobbat ma reggel is az éjjeliszekrényére helyezett órája ébresztette. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a legnagyobb mérgesen rácsapott az őt megzavarni merő vekkerére. Ahhoz még egy szeretetteljes üdvözlést intézett. - Anyád! Ezután a reggeli megszokott forgatókönyvet követve, duruzsolva kikászálódott az ágyából, a tegnapi gatyáját a földről felkapva magára, elindult a mosdó felé. A legnagyobb a reggeli mosakodás helyett, a borotválkozó tüköréhez rohant, az ilyenkor elmaradhatatlan szertartása végett. A legnagyobb nem a tisztálkodás pórias teendői végett járt a mosdóba, csupán minden reggel Önnön nagyságát kívánta megtekinteni a borotválkozó tükrének nagyítós részében. Miután ezzel helyreállította Önbecsülését, a WC irányába vette útját. Könnyítve magán, megint visszazökkent a valóságba. De a "nem a méret a lényeg" jelszavát zászlajára tűzve, azonnal törölte is a képi bevésődést, és inkább a gondolat teremtő erejére koncentrálva, körbejelölte territóriumát. - Kis fütty, nagy terület... nagy ember - gondolta. Hogy még nagyobbnak érezze magát, gyorsan lenyomott huszonöt selejtes fekvőtámaszt, majd a muszklijait nézegetve, átment a konyhába. Ott a reggelijét már erős büszkeségben fogyasztotta el. - Ma lesz a napja, hogy végre elismerjenek. Bekapva pár falatot, azonnal rohant tovább öltözködni. Egyenruhát vett magára. A tükörben még megszemlélte tekintélyt teremtő megjelenését, majd büszkén kihúzva magát, kecses léptekkel elindulta a laktanyába.
Ez a nap se az volt, amikor a legnagyobbat a díszzászlóalj fogadta volna. Ahogy belépett a laktanya kapuján, semmi különöset nem vett észre. Sehol egy fogadóbizottság, sehol egy elöljáró, aki melegen gratulálna neki. Csak a kapuszolgálatosok néztek el mellette a megszokott közönnyel. A legnagyobb ezt nem hagyhatta. Elővette a legdíszesebb egyen mosolyát, és csontig hatoló nyelvbelógatással, odaköszönt a friss kapusszolgálatnak. Amikor azok rá se hederítettek, a legnagyobb jelezvén legnagyobbságát, átnyújtotta kézfogását nekik.
- Legnagyobb. Üdvözlöm. Legnagyobb. Üdvözlöm.
A két kapus összesúgott.
- Tudod ki volt ez?
- Nem, egy senki.
- Dehogy, Ő VOLT A LEGNAGYOBB!
A legnagyobb távolba tűnő alakja egyre törpült...
- Honnan tudod?
- Ő mondta, te barom!

A cikket írta: Fanpercival

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Drága Olvasóim!
Örültem, hogy tisztelgtetek a LEGNAGYOBB előtt
Fan/ci
Szia Fanperci!

Üdvözöllek újra köztünk!

Pussz,
Tündér
Nekem csak sejtésem van, mit is akarsz ezzel kifejezni... "és csontig hatoló nyelvbelógatással, odaköszönt..." Így még ugyanis nem hallottam. :-)
Mit jelent az, hogy "átnyújtotta kézfogását nekik"?
Ez egy képzavar!
Hahahaha, ez jó, melyik tükörbe kell nézni? :D
Pí.
Érdekes.
Tisztelt Fanpercival!
A szarkazmusa tetszett. Értékeltem.
Bokor
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: