Erotikus
Ma végre férfi volt a számban
Látogatók száma: 4 870
Már nem is tudtam, milyen érzés, oly régen volt benne részem.
A szájam bal sarka kissé még törődött, bár óvatos, s gyengéd, de mindenképp úrinős bánásmódban volt részem. A tiszteletről nem is beszélve. Már néhányszor találkoztunk, minden alkalommal elmondta, legszívesebben mit csinálna velem. Szeretem a még csak papíron lejátszott csatákat. Tudja, akkor tesz a kedvemre, ha én választhatok. Kreatív és minden alkalommal ki tudja elégíteni a kívánságaimat. Nagyon figyelmes, egy gyöngyszem, a maga nemében. Tudja, ha elveszíti a bizalmam, neki sincs meg a napi betevő. Nekem bármikor, hisz én döntök. Lelkiismeret furdalás nélkül rögtön lecserélném, ha mondjuk, durván nyúlna hozzám. Minden alkalommal újra és újra meg kell hódítania.
Ma is így volt, együtt voltunk.
Az érintése izgalommal töltött el, mikor közel éreztem magamhoz, némán és bólintva tettem meg mindent, amit kért.
Nem olyan összeszokott párocska módján elkapkodva: én kitátom, ő meg berakja.
Nem.
Minden találkozás egy elnyújtott élvezet örömével szépíti meg a záróakkordot, a nyitott pénztárca látványa sem rombolja le az illúziót.
Szükségem van rá, hogy vele legyek, kell az önbizalmamnak. Ezek a találkozások magabiztos és széles mosolyt csalnak az arcomra. Rákészülök minden alkalomra. Egy nő legyen ápolt és higiénikus. Ilyen közeli arckontaktusnál külön figyelmet érdemelnek az ajkak, hisz a szemek után ez szinte az első, amit minden férfi megnéz. Ha még meg is érintheti, otthonának is érezheti, és mindkét fél kedvére el is időzhet benne, különösen fontos az étvágygerjesztő, friss, de nem feltétlen a csípősen hűs mentolozott varázs. Nem túlzom el a kihívó színeket sem, a rúzsok csábító vörösességét inkább az éjszakai pillantások varázsának hagyom. A diszkrét ajakbalzsam megkönnyíti mindkettőnk élményét.
Különlegessé, már-már perverzzé teszi az eltöltött időt a stílusosan magázódó megszólítás. Ma mintha megfeledkezett volna magáról, egy tegező szót is hallani véltem oly közelről csodált szép szemei alól, majd szerepébe gyorsan visszatalálva újfent magázni kezdett. Ez a látszólag hűvös bensőséges kontaktus, ébredező egymásrautaltságot gerjeszt. Lassan kezdjük megismerni és megszokni ezeket az órára, percre pontosan tervezett látogatásokat. Én vagyok az, aki elmegy hozzá, a kezdeményező. Másként nem működik. Minden bártorságom összeszedve, remegve szólítottam meg legelőször is, hogy találkozni szeretnék vele. Első szóra elfogadott, de mindig meghagyva a választás lehetőségét, a döntés jogát. Amit nagyon szeretek benne, hogy sosem követelődzik, és nem sürget. Ha kedvet érzek hozzá, és újra látnám, elég egy telefon. Sosem hív. Ettől szabadnak, és mindenek elé valónak érezhetem magam. Szeretek nála lenni, az ilyen nap egy csúcs, minden szempontból.
Az órát lestem egész délelőtt, nehogy elkéssem. Hozzám öltözött, már várt. Egész közel hajolt, a koncentrált csendben figyeltem egyenletes szuszogását, a távolságtartás nyomát még az emlékeimből is törölte. Eleinte kerültem a szemkontaktust, mikor hátrahajtotta a fejem. Lesütöttem inkább a tekintetem, mindketten ugyanarra figyeltünk. Frissen mosott pólója az arcomhoz ért. Finom parfümillat borzolta a már dübörgő pulzusom.
A helyzet különlegességét emelve, egy tükröt adott a kezembe. Ne csak érezzem, lássam is, amit csinál. Együtt gyönyörködtünk a látványban. Kényelembe helyezett, megigazította a fejem alatt a támaszt, keresve a legjobb pozíciót. A szívem most is a torkomban dobogott, ahogy az ajkaim bámulta. Ösztönösen nyitottam a szám, szavak nélkül is tudtam, mit szeretne. Bennem lenni.
Először az ujjacskáival tolta félre a nyelvem, játszadozva siklott végig az ínyemen. Nagyot nyeltem.
Kezdett kiszáradni a szám.
Kesztyűs kézzel bánt velem, igazi férfi. Hagytam, hogy tegye a dolgát.
Nem szóltam, nem is tudtam volna, hisz tele volt vele a szám. Az érzékszerveimre hagyatkoztam, és a tükörre. Messzebbre is szállt a fantáziám, mígnem a szinte félig fekvő helyzetemben, a fejemhez simulva megláttam a kezében a fecskendőt. Még ezt a kis kellemetlenséget is mámoros lebegésként éltem meg, oly könnyedén csavarta a bal alsó 4-es tövébe a szerszámát.
Az érzéstelenítő pillanatok alatt féloldalassá tette a mosolyom, a könnyed behatolás érdekében még szélesebb tátogás volt a lelkes reakció szép szemű fogorvosom kérésére. Boldogan asszisztáltam minden szavára, türelmesen várva az apexlokátor gyökércsatorna mérésére. Elégedettség és nyugalom árasztott el annak tudatában, igen, kedvenceim között ő is az a férfi, akire sosem lehetek féltékeny, akárhány nőtől is kéri: tessék nagyra tátani!
A cikket írta: Je t'aime
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ez egy remekmű, mert pont azt adta, amit vártam tőle...felizgatott, majd megnevettetett. Én ilyen kevéssel is beérem.
Hűűű, nekem tetszett, igenis erotikus és jó a fordulat a végén, biztos én vagyok a hülye, de mindenre gondoltam csak erre nem. Meg arra,hogy egy ilyen cikk ekkora szócsatát vált ki. Én lemaradtam, azt se tudom ki Könyvtündér, de biztosan valami szaki, de ide is csak azt tudom írni, mint Nem Tom cikkéhez, ez olyan óvodás,amit csináltok. Nekem Ady tetszik, másnak meg Petőfi, magyar szakos létemre soha nem voltam képes elolvasni Dante Isteni színjátékát...és akkor mi van? Könyvtündér a mai magyar irodalomtanítás tipikus mintája....kit érdekel minek a hatására ki és miért írta?? Mikor tanítjuk már végre azt az iskolában, mit vált ki az olvasóból a mű?? Tudod miért írt Petőfi? Mert éhen halt volna. Megrendelésre írta sokszor a verseit...biztosan voltak mögötte érzések is, pl. hogy éhes és ha nem lesz kész sötétedésig nem tudja befejezni, mert gyertyája sincs már...
Ez egy remekmű, mert pont azt adta, amit vártam tőle...felizgatott, majd megnevettetett. Én ilyen kevéssel is beérem.
Balzac is tizenhat órázott a gyertyafény mellett, hogy az adósságait az írással szerzett pénzből törlessze.
Köszönöm a hozzászólásod, az utolsó mondatodra reagálnék. :)
A játékosság, a huncutság pezsgett bennem, mikor írtam. Az izgatottság, hogy az ömlő gondolatokat gyorsan szavakba rendezzem, és mondatokba jegyezzem.
Erotikus izgalom abszolút nem volt bennem, érthető módon.
Jól szórakoztam az írás közben, reméltem, az olvasónak is átjön a könnyedség és a "poén".
Én is beérem ilyen kevéssel. :)
Zsötem
Ha rövid, csattanós , az jobban bejön nekem:)
Hm, én nem szeretem az ilyen írásokat. Előre tudni, h. úgysem az lesz, ami, de engem ez nem csigáz fel, ha ilyen hosszú, a végére ugrottam:)
Ha rövid, csattanós , az jobban bejön nekem:)
Zsötem
Lehet, neked rövidebb előjáték kell egy cikkben, hogy hamarabb az action-höz érj. :)
Zsötem
G
Kíváncsi voltam más tevékenységed után. Tetszett a könnyedséged!
G
Zs.
Gratulálok.
Jó írás. Ha elfogadsz egy tanácsot: Ne nyújtsd a történetet, azt az olvasó rögtön megérzi, s vagy abbahagyja az olvasást, vagy a végére ugrik. Itt eben az írásban éppen a határt súroltad. Figyelj rá, mert ebben az esetben is igaz az az állítás, miszerint a " kevesebb több".
Gratulálok.
Éreztem én is, hogy meddig mehetek el. :) Egy mondattal több, és otthagy az olvasóm, ugyanígy gondolom.
Köszönöm a gratulációt,
üdv., Zsötem
Hogy mik járnak az ember fejecskéjében, aztán a végén ott a csattanó, hogy ó, csak a fogorvos... Halálian jó a szöveg!
Akárcsak az influenzás viccben, hogy szeretnélek leizzasztani, stb...stb.. - meg úgy is ágynak döntelek, és a végén: üdv. influenza..
Csak azért bátorkodom ide írni ennyi idő után, mert olyan találó ez a legfrisebb hozzászólás: "áááááááááááááááááá"
Ááááá. Ez másnak egészen mást jelentett, ezért soha ne térjen vissza ez az "élmény". Rémálom. Se mint orális, se mint erotikus, se szex, de még írás szintjén se, mert ha én egyszer elkezdek mesélni, akkor megtudnátok. :-)
Csak a fogtechnikusom jutott az eszembe. Semmi köze a cikkhez. Azt hiszem meglátogatom.
Üdv.
Imre
Remekül megírt próza. Kellő mértékben sejtet valami izgatót és a vége mosolygósan katartikus. Gratulálok.
Üdv.
Imre
üdv., Zsötem