Ave Caesar!

Látogatók száma: 84

Caesar nagyon meg volt elégedve a hangosítókkal. Most a fanfárok korábban nyöszörgő, alig hallható hangját, hamisan bár, de zengte az aréna.

Páholyában megütögette mikrofonját és köszöntötte a polgárokat.

— Ím itt vagyunk, az idei megmérettetés előtt, melyre oly régóta készülnek versenyzőink, alig várják, hogy nemes tusakodások százai után, kiderüljön ki a legjobb sportember. A bajnok mindent visz! Ti, polgárok, hoztatok-e elég virágot? Mind a kétezer tizennyolc benevezett és alkalmasnak talált versenyző örömére jelentem ki, hogy az abszolút győztes jutalma, egy darab fakard. Lázban égnek ők, hiszen a viadal faluja melletti előselejtezők, egyben sikertelen jelöltek, örök nyugvó kegyelethelye is.

Mindazon sportemberek, akik vették az elő akadályokat és eleven állapotú eszközforgatók maradtak, bár láthatatlanok, de izgalomtól repesnek, most, hogy a hangomat ők is hallják. Egy pici kulisszatitkot árulok el! Rombus Porcus Trolibus, főszervező, dombos hajlékában — megteheti, mert a tavalyi bajnokság abszolút győzteseként, szálkásra faragott fakard díszíti oldalát —, segített kidolgozni egy "Recipe Ferrum" algoritmust. A Rubik kocka — egyszer majd fel fogják találni —, rendszerében és a tekerd fel elv alapján, nem teljesen kiszámíthatóan. A rengeteg legyőzött, esedezni fog, hogy ne tegyem, két alkalommal mégis illúzió romboló leszek a közönség felé. Annyit árulok el, hogy a hetes száz és kilencszázas között, valamint az ezernégyszáz és a legutolsó között helyezkedik el a két szerencsétlen szerencsés.

Közben áramszünet lett. Bár ütögette a mikrofont, a hangja mégis ugyanolyan cérnavékony maradt hősködése ellenére, mint a behangosítás előtt.

A közönség előbb ordítva dübörgött, aztán a vaksötét bevilágítatlan aréna belsőben, lassú csendesdés kezdődött el.

— Mi történik Porcus Trolibus?

— Caesar, erre az esetre, az A és B zár terveket léptettem életbe. Bár el sem tudtuk képzelni, hogy ilyen kimagasló alkalomra cserben hagy minket, a — nem tudom honnan származó — elektromosság. Így te, Caesar, mindenek ura, nem lehetsz A és B zár, ők csak empirikus helyetteseid, ó uram.

A közönség fegyelmezetten elindult a kijáratok felé, lassan kiürül ez a hatalmas építmény.

—Tudod Caesar, mindig vannak elégedetlenek, akik ilyenkor duhajkodnak. Most összeszedjük, a kifelé lesporteszközölt nézőket.

— Mondd Porcus, megoldható, hogy ez a mai este — ilyen szót még sosem használtam —, gálaestnek számítson és a gladiátori lángot, csak holnap gyújtsuk meg?

— Ó nemes Caesar, fenséges kérésed parancs!

— Mondd, hányan vagytok a szervező bizottságban?

— Háromszázhuszonheten, nemes Caesarom. Miért kérdezed?

— Holnap reggelre szükségem lenne háromszázhuszonhét kancsóvivőre és ugyanannyi szakasz katonára.

— Megszervezem reggelig, ó Caesarom!

— Porcus Trolibus, mindig jó emberem voltál, megtartalak emlékemben és meg is jutalmazlak.

— Ó nemes Caesar, miért beszélsz rólam múlt időben? — borult pesszimistává Rombus Porcus Trolibus borostája — Bizalommal kérdezlek, mivel szándékozol kitüntetni?

— Dupla adagot küldök neked, hogy ne szenvedj.

— Ó nemes Caesar, miből?

— Abból a fehér, habos italból, amit Csoncus Moncus Poncusnak vittél tegnapelőtt.

— Ó uram, fájdalom, de rossz volt nézni szenvedését… Könyörülj rajtunk, kegyelmezz!

És Rombus Porcus Trolibus bajnok, félelmében elájult. Caesar még rágta körmeit úgy fél órán át, aztán hátraszólt testőreinek és az őt körülvevő patríciusoknak.

— Nemes uraim, katonák! Az idei bajnokság, kisebb zökkenővel indult bár, de Porcus Trolibus, meghiúsítva meggondolatlan ítéletemet, megmentette a szervező bizottságot. Holnaptól minden megy a maga rendjében. Készítsék az oroszlánvermeket és a szurokforralók se sztrájkoljanak, bár nem tudom mi az a sztrájk…

Közben Porcus magához tért, s még nyöszörögve odabökte.

— Azt is később fogják kitalálni, a jövőkor rabszolgái. Ó nemes úr, meglásd örömöd lesz az idei viccözönben. A szurkok sem voltak soha olyan forróak, mint az idén.

Hogy a sportszerűtlen játékos, szántszándékkal ne kerülhesse el négylábú sporttársát sem, íjászok vigyázzák körbe az aréna tetőt. Most hangosan kiáltom bele, a már üresen visszhangzó arénába, Ave, Caesar! A és B zárat, már amúgy is bézárták, a sportolók némelyike talán örül is, hogy fejben készülhet még egy picit. Holnaptól minden élesben megy.