Előjáték - a kötelező kör, vagy hab a tortán?
Látogatók száma: 416
Tanulság: Ne akard definiálni. Akár kötelező, akár hab...
Az előjáték mindnyájunk szívében különleges helyet foglal el. Azok, akik most érdekes arckifejezés kíséretében vonják fel lassan egyik szemöldöküket, mondván, hogy az előjáték egy cseppet sem számít, nekik is különleges az a bizonyos hely, ne is tagadjuk. Nincs olyan ember, legyen az férfi vagy nő, akinek ne lenne konkrét véleménye az előjátékról.
Nos, ez az a pont, ahol kígyót-békát lehet kiáltani szerencsétlen fejemre, mert igenis szeretem az előjátékot, és igen, kedves olvasó, mint talpig férfi mondom ezt... Sőt! Férj is vagyok egyben. Itt jegyezném meg, hogy a "talpig férfi" kifejezést nem a klasszikus macsó-nézetekkel társítom, ezúttal csak arra célzok, hogy biológiailag is hímneműnek születtem, méghozzá olyannyira hetero is egyben, amennyire lehet. Most, hogy ezt leszögeztem, visszakanyarodnék az előjáték intézményéhez.
Saját ismereteim szerint a legtöbb nő igényli, szereti, de kedves olvasók, javítsanak ki nyugodtan, ha nem így van. Nem volt ez másképp eddigi partnereimmel sem, az előjáték nagyban hozzájárult az élmény teljessé tételéhez, sokkal intenzívebb érzést eredményezett mind a szóban forgó hölgyeknek, mind jómagamnak.
Fiatal házasokként meglehetősen gyakran kerülünk intim helyzetbe kedves feleségemmel, és ahogy az egy klasszikus aktustól elvárható, amolyan kellemes előétel gyanánt az előjátéknak mindig megtaláljuk a módját. (Piszkálódósabb olvasók kedvéért pedig pontosítanék: a "klasszikus" nem egyenlő az unalmas, szürke, lapos szeretkezéssel, hála az Égnek, eszméletlen órákat töltünk el az ágyban...) Szóval, az én egyszerű, kétütemű agyamban mindig is stabil helyet foglalt el az előjáték, mint olyan. Amióta csak intim viszony van közöttünk, még ha kisebb mértékben is, de mindig (és mindenhol) megadtuk az előjáték módját - gondolok itt extrémebb helyszínekre egyaránt, nem feltétlen a kényelmes hálószobánk rejtekére. Egyszerű a képlet: Kedves párom is igényli, szereti, nélküle nem élvezné, vagy nem élvezné kellőképpen. A képlet második lépcsőfoka: Az előjátékot mi biztosítjuk egymásnak. Az én stabil képem ezen a ponton bukott meg, rá kellett jönnöm, hogy az előjáték a saját fejünkben dől el, nem pedig az ujjbegyeinkben és csókjainkban. Történt ugyanis nem olyan rég, hogy kis feleségem amolyan baráti találkozóra volt hivatalos, ahol némi koktélt fogyasztott országos barátnői társaságában. Jött is az sms, hogy elindult hazafelé, és már nagyon várja, hogy hazaérjen. Kétütemű agyam már vetítette is a korhatáros kisfilmet kettőnkről, alig vártam, hogy hazaérjen. Nyílt is az ajtó, ahogy az lenni szokott, és gondolom, mondanom sem kell, mi volt a következő lépés. Én ugyan már a puszta gondolattól is kellőképpen felizgultam, hogy édes párommal újra szeretkezünk, és már láttam is magam előtt a tervet: csók, simogatás, kissé megharapom az alsó ajkát, gyengéden csókolgatom a nyakát, aztán haladok a válla felé, majd lassan megszabadítom a felesleges ruhadarabjaitól. Na, ez az, ami nem történt meg. Miután közölte velem, hogy ne aggódjak, nem ivott ő sokat, egy pankrátort is megszégyenítő módon dobott az ágyunkra, méghozzá úgy, hogy az ingem útközben végig kigombolódott, két lépéssel pedig már felém is hajolt. Ebben csupán az az érdekes, hogy a két lépésen belül meg tudta oldani, hogy minden ruhája a földre hulljon. Sosem láttam még ilyet, itt előjátékról szó sem volt. valósággal letépte a nadrágomat, és kérlelhetetlenül rá is ült az ágyékomra. Mondanom sem kell, mindketten olyan állapotban voltunk már, mintha legalább fél órás, kéjben gazdag előjátékot tudhatunk volna magunk mögött. Fergeteges volt, leírhatatlan. Később, két óra múlva beszéltünk legfrissebb élményünkről, és párom kifejtette, hogy ahogy az utcánkban baktatott hazafelé, a tudata már gondoskodott az előjátékról, annyira vágyott már az együttlétünkre.
Úgyhogy ideje felkészülnöm, érhetnek még meglepetések. Azt hittem, az előjáték a vágyaink kicsapódása az ujjbegyeinkre, nyelvünk hegyére, holott már jóval hamarabb eldől az egész, odafent, az én esetemben a kétütemű motorban...
A cikket írta: barraqda
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nagyon izgató a cikk...
Ez így mind igaz. A baj abból adódik néha, hogy a férfiak kétüteműje hamar lecsúszik a gatyeszba és ugye náluk már megvolt és eldőlt minden, de a nő nem iszik mindig...Ezt természetesen nem a cikk írójára értem, hiszen olvastam, figyeltem, nála ez kivételes alkalom volt.
Nagyon izgató a cikk...
igazán elismerő, hogy izgatónak találod a cikket, jó ilyen pozitív visszajelzést kapni az ilyesféle dolgokkal kapcsolatban. Viszont valóban van ráció a megállapításodban; gyakran előfordul, hogy nem egy tempóban halad(na) a két ember.
Nem semmi!
Ez így mind igaz. A baj abból adódik néha, hogy a férfiak kétüteműje hamar lecsúszik a gatyeszba és ugye náluk már megvolt és eldőlt minden, de a nő nem iszik mindig...Ezt természetesen nem a cikk írójára értem, hiszen olvastam, figyeltem, nála ez kivételes alkalom volt.
Nagyon izgató a cikk...