újabb események régebbi események további események
18:38
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:45
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
16:06
Új cikk került a "Titkaink egymás között" rovatba
11:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Ilpaki új cikket töltött fel
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

A szerelemről

2011. augusztus 17. - Látogatók száma: 102

Állítólag Koós János 37 éve szerelmes a feleségébe. Ő azt állítja, hogy létezik ilyen hosszú ideig tartó szerelem. Nem látok bele a magánéletébe, ezért ezt a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. A bulvársajtó sohasem arról volt híres, hogy hiteles információt adjon a hírességekről, ezért elképzelhető, hogy ez sem teljes mértékben igaz.

Most ecsetelem a saját, külön bejáratú véleményemet a szerelemről.

A szerelem előbb vagy utóbb elmúlik és átalakul. Szeretetet, gyűlöletet vagy egyszerűen csak közömbösség érzünk bizonyos idő után a másik iránt.

A szerelmi kapcsolatot ápolni kell, minden nap meg kell dolgozni egymásért. De hiába munkálkodunk rajta, nincs mit tenni, egy idő után az a perzselő, lángoló érzés, aminek a hatalmába kerültünk a kapcsolat elején se szó, se beszéd elillan...

A legtöbb mese és hollywood-i kasszasiker úgy fejeződik be, hogy a szerelmesek egymás nyakába borulnak... a happy end-el kezdődik a happy beginning - a sztori igazából ekkor veszi kezdetét. Sohasem tudjuk meg hogyan élnek boldogan, míg meg nem halnak...

Lehet-e valaki szerelmes élete végéig?

A válaszom: igen. De nem ám a szeretett személybe, hanem magába a szerelembe.

Rómeó és Júlia szerelme elsöprő volt és csodálatos, de mind a ketten meghaltak! Így elmondható, hogy életük végéig szerették egymást. Ha nem vetnek véget az életüknek, kíváncsi vagyok Shakespeare hogyan fejezte volna be a művét! (Vajon hogyan alakultak volna a szerelmespár szürke hétköznapjai?)

Az az ember is élete végéig képes a szerelemre, akit akkor hagy el a párja, amikor részéről még tombolnak az érzések. Mivel ő szerelmesen engedi el a társát, emlékeiben továbbra is a boldog, kellemes időszakot dédelgeti. Azt állítja, hogy sohasem törlődik ki belőle a szerelem, és ez így is van. Csak a szépre, jóra emlékezik és magában táplálja tovább a tüzet. A szeretett személy az ő emlékeiben ugyanolyan, mint a kapcsolatuk fénykorában, számára nem jön el a vég, mert nincs tényleges partner, aki esetleg megváltozik, csak az illúzió és a belső világában 'kifényezett', tökéletes partner létezik.

Nincs azzal semmi gond ha már nem lángol a tűz, a parázs is meleget ad, sőt, néha kellemesebb, mint a perzselés. Az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

A cikket írta: Lizelotte

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. augusztus 17. 17:00
Szerintem nem egyformán értelmezzük a szerelem szót. Véleményem szerint akkor vagyunk szerelmesek, amikor liftezik a gyomrunk, minden gondolatunk a szeretett személy körül forog, és állandó vibrálásban élünk. Amit sokan szerelemnek vélnek, az már szeretet, ami lehet, hogy még jobb, mert nyugisabb, biztosabb... viszont más, egy "lájtosabb" érzés.
Szerelem = szenvedély.
Szeretet = harmónia.
Örülök, hogy sokan sokféleképpen vélekedünk erről az érzésről

Köszönöm, hogy elgondolkodtatok a témán.

:)
L.
2011. augusztus 17. 16:53
Kedves Liz!

Szerény véleményem szerint az már régen rossz, ha csak magába a szerelembe vagyunk szerelmesek. Nyilván egy hosszú kapcsolatban megkopik a szenvedély, nem olyan heves az ölelés, de a szerelem, bizony tarthat életünk végéig egyazon személlyel. Épp ettől szép az élet.

Pussz,

Tündér
2011. augusztus 17. 15:46

megtekintés Válasz erre: Kyra - 2011. augusztus 17. 15:37

A szerelem, mint minden más emberi érzés, oly mértékben egyénre szabott, hogy egy kívülálló azt sem megitélni, sem felfogni nem tudja teljes egészében. Ilyenkor marad a számunkra az egyedüli biztos pont, a saját kétkedésünk. Pedig, ha azt eltudjuk fogadni, hogy minden ember más és más, akkor evvel azt is kimondtuk, hogy az érzéseink intenzitása, minősége bizony nagyon változatos lehet, hiába illetjük ugyanazzal a névvel. Szerintem, ebbe a kategóriába bőven belefér az örök szerelem érzése is.

Kísértetiesen egyformán gondoljuk ezt a dolgot.
2011. augusztus 17. 15:37
A szerelem, mint minden más emberi érzés, oly mértékben egyénre szabott, hogy egy kívülálló azt sem megitélni, sem felfogni nem tudja teljes egészében. Ilyenkor marad a számunkra az egyedüli biztos pont, a saját kétkedésünk. Pedig, ha azt eltudjuk fogadni, hogy minden ember más és más, akkor evvel azt is kimondtuk, hogy az érzéseink intenzitása, minősége bizony nagyon változatos lehet, hiába illetjük ugyanazzal a névvel. Szerintem, ebbe a kategóriába bőven belefér az örök szerelem érzése is.
 
2011. augusztus 17. 12:12
A szerelem idővel, szerető megszokássá alakul át. Megszokjuk a társ közelségét, és nélkülözni már nem is tudjuk. A szokásaink rabja leszünk, és ez a megszokás a szerelem folytatása. Már nem is definiáljuk, mert nincs rá szó. Természetes lesz.
Az ilyen kapcsolatot csak az elmúlás szakíthatja meg. Ilyenkor marad az örök, és olthatatlan sóvárgás. És egy nagy űr.

Tamás
2011. augusztus 17. 11:39
Szerintem is van örök szerelem. Ezen nem azt értem, hogy most 7o évig bizsereg az ember és elpirul, ha meglátja a másikat, hiszen, azoknak, akiknek csak ennyit jelent a szerelem, azok tényleg, csak valamifléle bizsergető érzést keresnek, és nem egy másik embert. Azok aztán vándorolnak társról társra, mert helyesbítek: a "szerelembeesés érzésébe" szerelmesek. Az igazi szerelem az, amikor a másikat szeretni vágyom, olyan szerelemmel, amelyhez egy élet kell.
2011. augusztus 17. 10:04
Így látod te, aki érzi és tapasztalja mást gondolhat. És lehet lenni egy személybe élete végéig szerelmes az ember. Több példa is van a környezetemben. 40 év után is turbékoltak mint a friss gerlepár. Azután jött a halál és egy évre rá követte a párja aki a társa hiányába halt bele. Igenis van örök szerelem az életben csak vannak akik ezt nem tapasztalják több életen át sem. (Szerintem.)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: