A tanácsadó (7)

Látogatók száma: 53

Sok embernek nem elég egyszer vagy kétszer ugyanabba a folyóba lépnie... A sors nem kegyes, addig állít elénk újabb és újabb hasonló akadályokat, mígnem egyszer csak teljesítjük a kihívását...

Pár nap telt el a találkozásuk óta, Róbertet folyamatosan foglalkoztatta az ismeretlen szőke nő. - Valami jel! - könyörgött Istenéhez napokon keresztül. De mindhiába, teremtője nem volt kegyes hozzá.

Egy fárasztó napon, amitől épp semmit nem várt, az egyik előadásának szünetében fáradtan lerogyott a folyosó egy szabad székére. Kezeit a nyakán összekulcsolva hátradőlt és lehunyta szemeit. Kicsit meditálni próbált. Majdnem sikerült, mikor egy ismert illat felriasztotta. Felnézett. A mellette lévő széken Erika nézegette a telefonját. Ő, aki találkozásuk óta foglalkoztatta minden idegsejtjének teljes szinaptikus hálózatát. - Ez most hogyan? - állította le az agyműködését a kívánságának váratlan beteljesülése. A gyomra teniszlabdányira szűkült össze. Száján csak a múltkori egyszerű kérdését sikerült megismételten kipréselnie.
- Ez az illat? - kérdezte Róbert elveszítve hangszálai felett a tudatos irányítást.
A nő felnézett a telefon nézegetéséből, meglepődötten rámosolyodott, majd ennyit mondott.
- Professzor úr... ezt ne csinálja tovább.
Erikán újra a legutóbbi zavarodottsága kerekedett felül. A gyomra ismét liftezni kezdett, a kommunikáció helyett inkább felállt és besietett az előadóterembe. - Nem kell ez nekem - gondolta. Egy nálam tíz-tizenöt évvel idősebb férfi... Egyáltalán?! Mit akarok én? Ugyan már... - nyugtatta sikertelenül önmagát.

Pár nap telt el. Erika tudatosan kerülte a prof előadásait. Nem akarta az érzést. Boldog szeretett volna lenni a jelenlegi kapcsolatába. Egy barátnője tanácsára ehhez külsőt is változtatott.
- A külső a belsőnk letükröződése - mondta neki a fodrásza, és büszkén nézegette a rövidre vágott-, vörösre festett hajú nőt. Innentől a saját férjed se ismerne rád - nevetett -, és még a házaséletedet is feljavíthatja ez a kis változtatás.
Erika a tükörbe nézett és meg volt elégedve a látottakkal. A hosszú, vállára hulló hajából egy csinos, rövid, vörös fazont varázsolt a fodrásza számára.
- Eltüntetted a régi énem - nevetett.
- Ha az eltűnés a lényeg, akkor már csak egy kis design váltás a ruházatban és a zaklatód soha fel se fog ismerni - mosolygott a másik elégedetten.
- Nem zaklató... csak... - és ő maga sem tudta, hogy ki is neki a férfi. Talán csak el szeretném felejteni a fura borzongást, én már csak nyugalmat és biztonságot akarok. Viktort - jelentette ki határozatlanul Erika.
- Ha ez végleges, akkor ezzel visszavonultattunk téged a csábítás harcmezejéről. Marad számodra az uncsi házasélet - kacagott a fodrász -, mint mindnyájunknak. Neked se legyen jobb...

Ezerkétszázharminckét nap, számolta ki a professzor. Ennyi idő telt el, mióta megváltoztatta életét. És most itt a lehetőség, hogy az elásott emlékeit is visszakapja.
"Versace Yellow Diamond Intense, Erika" - olvasta ismét az sms-t és gondolkodott picit, majd a kiírt számot elmentette telefonjába.
- Holnap... - gondolta és pihenni tért.
És az ágy ezerkétszázharminckettedjére is kényelmes volt neki, aznap is pihentetően kellemes társaként aludt el benne.