A Tenger Ördöge 5.

Látogatók száma: 92

Alakulnak a szereplők... Hatalmas Jacket elcsábítom, a többiek incselkednek egymással... mindenütt pattog egy kis erotikus szikra... Külön köszönet jár a szereplők aktív közreműködéséért!

- Hatalmas Jack... - hívom félre az extra méreteivel dicsekvő kalózjelöltet. - Úgy látom te vagy itt a legtökösebb legény az összes közül.
- Köszönöm a bókot! - mosolyog elégedetten.
- Eszméletlen jól hangzik, amit mondtál a... - keresem a megfelelő szót - a férfiasságodról.
- Köszönöm az elismerést! Az eszméletlen szót vele kapcsolatban különösen szeretem.
- Azért vigyázz magadra! Hajlamos vagyok ripityára törni a férfiszíveket - figyelmeztetem előre, hogy óva intsem magamtól.
- Csini vagy, biztos azért törsz össze szíveket - néz rám elismerően, alaposan végigpásztázva telt idomaimat, elidőzve a melleimen.
- Mindenesetre a titkos szeretőm Csalfa Démonomnak becéz...
- A csalfa démonokat különösen kedvelem... és az az érdekes, hogy ők is kedvelnek engem - kacsint rám cinkos mosollyal.
- Úgy látom van önbizalmad.
- A saját férfiasságomban rejlik az önbizalmam. Mert szeretnek velem lenni a nők, és én is velük, ebből merítem az erőt...
- Ahogy elnézlek - húzom össze a szemöldökömet gondolkodás közben - mi jóban leszünk, és majd kölcsönösen összetörjük egymás szívét.
- Én is úgy érzem, hogy jóban leszünk - nevet rám. - Nagyon is... ja és összetörjük majd egymás szívét is. De csak nem... simogatjuk egymás szívét.
- A simogatástól már kezdek félni, jobb, ha legyőzöl inkább, az vonzóbb.
- Donnát le kell győzni, különben sosem lesz a tiéd- szúrja oda Giliszta, aki végig hallgatózott az évődésünk alatt.
- Akkor leharcollak inkább. Amit csak szeretnél... mindenre nyitott vagyok - fordul hozzám fürkészőn Jack.
- Mire vágysz?
- Mire vágyhatok Drága? - kérdez vissza.
- Amire csak szeretnél Jack.
- Ezzel vigyázz, mert ha elengedem a fantáziámat... De a lényeg úgyis te vagy... mire vágysz Te Rosszkislány?
- Hát... gyere, megsúgom - karolok belé, és elviszem a többiek kíváncsi szeme és füle elől...
- Előbb tudnom kell... mert Évikénk, aranyvirág csaplárosné, mesélt valami Tenger Ördögéről...
- Féltékeny típus vagy? Azt nagyon szeretem! - mosolygok elégedetten Hatalmas Jack gyanakvó arcába.
- Ha szereted, akkor... Ki az??? Mi az??? Mit akart???
- Összetörtem a szívét... - vallom be bűntudatosan. - Figyelmeztettelek, hogy jobb velem vigyázni!
- Na, az enyémet nem fogod Csalfa Démonom - válaszolja elégedetten, és beránt a kormányos fülkéjébe...

- Na, már Giliszta is matróz, az én haverom? - lepődik meg Cilu, mikor magukra maradnak.
- Igen, jössz te is? Elkél a legénység még bőven egy ekkora hajón - csábítja Giliszta.
- Ha kellek...
- Természetesen! Ez kérdés volt?
- Neeeem! - mosolyog már csintalanul.
- Akkor milyen szerepet szeretnél? Mi szeretnél lenni? És milyen ruhát rendeljünk neked a hajóútra? - sorolja a szokásos kérdéseket Giliszta.
- Na, rám valami vagányosat adj, semmi szoknya meg ilyesmik, meg fidrek-fodrok - lesz azonnal határozott nő.

Mikor pár óra múlva visszatérek, Milli, a minden lében kanál szakácsnőnk fordul hozzám...
- De tudod, hogy nekem van egy kutyám!
- Kutya? Hát... bírni fogja a macskámat? Hú... a végén Noé bárkájává válunk. A patkányokat legalább megfogja valami. Milyen fajta? - kérdezem.
- Újfoundlandi fekete lusta dög! Bertalan a neve. Egy fehér folt a mellén, és a jobb lábán fehér zokni! Szereti ha hízelegnek neki, és irigy, ha mást simogatnak, például macskát! Mindenhol ő akar első lenni, te egy lépcsőn nem tudsz úgy felmenni, hogy ne előzne meg! Felér, és ugrál örömébe, hogy ő lett a győztes, tessék simogatni! Míg el nem felejtem, ez a fajta, a hivatalos vízi mentő kutya!
- Akkor jöhet, nem bánom - vágom rá - úgyse tudok úszni.

- Namizu! - csípem el az egyetlen és pótolhatatlan görög kalózlányomat. - Segítenél nekem abban, hogy milyen ruhát rendeljünk neked a kalózosdihoz? Tudom, hogy mondtad már kétszer is, de Hatalmas Jack miatt egyszerűen kiment a fejemből.
- Ó, hogyne! Testre simulós, fekete karcsúsított, fűzős felsőrésszel, bal combomnál kivágva... és jól látható dekoltázs! És egy dögös kalap. És egy nagy kard!!!
- Vigyazz mert megvágod magad vele! - jegyzi meg Dodi.
- Nem is tudod, hogy milyen óvatos vagyok, és kalózlány vagyok, nem hercegnő! Ja és nem kérek szoknyát... nadrágot szeretnék - fejezi be Namizu.
- Én sem! - szól közbe Cilu - csakis gatyát, farmer, ilyesmik.
- Az eddig két nadrágos amazon - számolok.

- Én szeretem a miniszoknyát - kotyog közbe szokásához híven Milli.
- Akkor nem félsz felmenni a kötélzetre? Mert mind a fedélzetre tódulunk ám!!! - incselkedik Dodi.
- Nincs tériszonyom, de te huncut vagy, mert nem arra gondoltál! - kacérkodik vele Milli. - Talán a szobámba is beszöknél???
- Persze. Az a minimum! Hátha van nálad egy jófajta lángos...
- Lángos... aha - hitetlenkedik Milli.
- De már délutan le kell adnod a tőrödet, kardodat mert nem akarok megsebesítve lenni.
- Még mit nem! - tiltakozik szemérmességet színlelve Milli.
- Hogy fordítsuk komolyra a szót! Ha tudjuk előre mikor fogjuk a zsákmányt szállító hajót utolérni, előtte való két nap babot kell, hogy főzzél, mert az erősíti az esélyünket a nyerésre! Mert kémiai háborút is indítunk ellenük! Mit szólsz az ötlethez?
- Áááááá!!! Megőrülök tőled! Vagy érted?

Folyt. köv.