Akarsz mondani valami anyádnak, fiam?

2011. január 16. - Látogatók száma: 213

A fiatalok ritkán értik meg, hogy a szex ötven körül éppen olyan varázslatos része az életnek, mint harminc évvel korábban. ——————————- Kies hazánkban történt az egészen közeli múltban.

Anyuci kicsi huszonéves fia a fővárosban éli egyetemi éveit; az első nyegleség sivár esztendőin már túl van, de éppen most tapossa a mindennél súlyosabb másodikat - amikor a tulajdon szellemi fölényérzetének buta ködfátyla takarja el a szemét.
Bár már mindenhez jobban ért, anyuka telefonja időnként a szokásos tapintatos kézi vezérléssel igazítja el kicsi fiát ez élet hétköznapi dolgaiban.
Egy napon nem jött telefon. Apuka legyintett, anyuka azonban aggódott kicsi fia miatt. Éjfélig vártak, utána ágyba bújtak.
Éjfél után már nem vártak telefont.
——————————
Mégis felcsörömpölt az átkozott.
Anyuka, ha kicsi fia hívja, még olyankor is felveszi. Hátha valami baj van, hátha fontos, hátha a gyereknek múlhatatlanul szüksége van rá.
A gyerek fecseg, fecseg, és anyukának lassan összeáll; kicsi fia ellébecolta-lődörögte a napot, alibiből telefonált, a beszélgetés nem szól semmiről.
De hallgatta türelmesen. Egy ideig.
Mondjon már valami lényegeset ez a büdös kölyök!
Kicsi fiú locsogott, locsogott, ágaztatta-bogaztatta ezer irányba a semmit; és anyukával megtörtént, ami kicsi fia kapcsán ritkán szokott megtörténni - elfogyott a türelme.
- Édes fiam, nyögd már ki, akarsz-e valamit mondani anyádnak, vagy nem akarsz!

A cikket írta: lnpeters

támogatóink