újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Erotikus

Az éjszaka csendje...

Látogatók száma: 245

Komolyabban akkor kezdtem venni mit is mondott - az éjszaka csendjében... - Hát, nem tudom hogyan foglak kivinni reggel a buszhoz?

Az egész délutánt a kocsija bütykölésével töltötte. Mit mondjak? Nem voltunk túl szórakoztatóak egymásnak, de valahogy kibírtam... Honnan ez az energia benne nem is értettem? Nekem már rég elment az a maradék kedvem is, amikor... még mindig képes volt megújulni és folytatni. Éhes is voltam, szomjas is... Belefáradtam a hiábavaló várakozásba...

Csalódott voltam és lehangolt... Kénytelen kelletlen vissza kellett fognom magam, látva, hogy mennyire nem tudom őt kimozdítani a rossz kedvéből, ami szép lassan rám is rám ragadt... Már bántam, hogy ott vagyok nála. Kedvem lett volna felpattanni, elfutni... Mit keresek én itt? Miért hívott? Feleslegesnek éreztem magam.

Későre járt már, mire ki tudott bújni az olajos, mocskos ruhájából és kimosakodott végre. Nem tudta, de nekem hányingerem volt már a gázolaj szagától is. Emlékeztetett a páromra, aki annak idején elviselhetetlen bűzös ruhába és hajjal állított be, kvázi meg kellett mosnom a haját. Azóta hánynom kell, ha megcsapja az orrom ez a szag. Kérdezte is...

- Most mi bajod van?

- Semmi. - feleltem kissé fintorogva.
- Elmúlik ne aggódj!
- Azért se, hogy hogyan megyek haza reggel?
- Hát gyalog. Hogyan másként?
- Nincs messze..., potom 12 km.

Na ez a válasz nem igazán tetszett neki... Meg tudtam érteni.

- Hát mit csináljak?...
- Ha egyszer nem indul be akármit is próbálok...
- Nem érted?... wazze.

Kezdtem nagyon éhes lenni. Túl korán jöttem el otthonról, nem ettem egy falatot sem és arra vártam mikor fejezi már be a szerelést... Értettem én, hogy nagy a baj, de a hátam közepére sem hiányzott, hogy nyakig olajosan, időnként el-el tűnve a kocsi alatt, vagy mélyébe, órákon át próbálgatva a lehetetlent. De legalább találta volna meg a baj okozóját.

Közben lement a nap... és én nem bírtam tovább.

- Nem érdekel... éhes vagyok. - jelentettem ki és mertem magamnak egy tányér gulyást. Ő főzte. Mindig így szokta.

- Azt mondtad megvársz. - felelte, nekem is kopog a szemem az éhségtől,... - hallottam -, de elnyomtam magamban az érzést... hiába volt igaza...

- Tudom, de meddig várjak?... feleltem, majd egyszerűen leültem az asztalhoz egyedül. Miután már nem kínzott tovább az éhség, vártam, hogy ő is befejezze végre és olyan legyen ismét a hátralévő pár óra együttlétünk, mint lenni szokott...

Fásult, lehangolt, kedvetlen volt. Nem érezte, hogy kell annál valamivel több, mint ledönteni, leigázni, szétfeszíteni, belém hatolni?... Szeretni, önfeledten és odaadón, vágyakkal feltöltődve, érzésektől feltüzelve?... Csak így van mindennek értelme.

Lassan oldódott csak fel bennem a görcs, pedig tudtam igyekszik visszazökkenteni, mert valahol érezte ő is, nem jó vágányra futottunk... Tudta jól mivel hozhatja meg a kedvem, de - érthető módon - ez sem működött...

- Tedd fel a számunkat!? - kérleltem. Kerestem valami kapaszkodót. (Szerettem volna feldobni ezt a langyi délutánt. Nem azért, mert nem esett jól vele a szex, de a zene, ha megszólalt, minden sokkal egyszerűbbé vált. Nem kellettek a szavak, csak a ritmusra figyelni. Hagyni, hogy átjárja minden porcikámat.... A zene? Az olyan hatással volt rám, mint semmi más. Éreztem, lüktettem, feltüzelt, felforrt tőle a vérem és szinte szétfeszített a hang ereje... Felkorbácsolta az érzéseimet... Olyankor magamhoz öleltem volna az egész világot, percre sem tudtam nyugton maradni, vagy éppen tomboltam volna, ha olyan volt a kedvem és azt kívántam bár soha ne lenne vége...Bolondoztam, játszottam, fáradhatatlan, minden maradék energiámat beleadtam olyankor a táncba...)... Hiába.

Közömbös maradt... És nekem értenem kellett volna az okát. Ehelyett azon agyaltam, miért nem érzi azt, amit én? Annyi elfojtott, üres nappalok és éjszakák után kell, hogy valamitől feltöltődjünk, vagy csak én éreztem egyedül ennek a szükségét?...

Komolyabban akkor kezdtem venni mit is mondott - az éjszaka csendjében...
- Hát, nem tudom hogyan foglak kivinni reggel a buszhoz?

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

 
Pfff !! Nem tudom, hogy mit szóltál volna, ha olajos kézzel megfogom a segged?

:))
Képzeld el, hogy gondoltam rá! Azt ugyan nem tudom mit szóltam volna, ha mégis megteszed? ...

De mit szóltál volna te, ha közlöm veled az igényeimet?..., hogy pl. a csak erre az egy alkalomra vásárolt finom holmit - ugye kitalálod mi az - tönkretetted és benyújtottam volna a számlát?

Ugye nem kell mondanom, hogy melyikünk járt volna jobban? :-)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Képzeld el, hogy gondoltam rá! Azt ugyan nem tudom mit szóltam volna, ha mégis megteszed? ...

De mit szóltál volna te, ha közlöm veled az igényeimet?..., hogy pl. a csak erre az egy alkalomra vásárolt finom holmit - ugye kitalálod mi az - tönkretetted és benyújtottam volna a számlát?

Ugye nem kell mondanom, hogy melyikünk járt volna jobban? :-)

Bugyi nélkül olcsóbb !

megtekintés Válasz erre:

Bugyi nélkül olcsóbb !

Haha :-) Kitaláltam és megelőztelek, biztos, ami biztos, így mindketten jól jártunk volna. Nem is volt rajtam? :-)
Szia, Évi,
hát nem tudod, hogy egy férfi egyszerre csak egy dologra képes koncentrálni? Főleg akkor, ha rossz a kocsija vagy focimeccs megy a tv-ben. Ilyenkor jobb békén hagyni.
Üdv: Yolla

megtekintés Válasz erre: Yolla

Szia, Évi,
hát nem tudod, hogy egy férfi egyszerre csak egy dologra képes koncentrálni? Főleg akkor, ha rossz a kocsija vagy focimeccs megy a tv-ben. Ilyenkor jobb békén hagyni.
Üdv: Yolla

Szia Yolla!

Persze, hogy tudtam, de addig, amíg nem tapasztaltam meg, nem is volt ebből nekem semmi gondom. Még jó, hogy vittem magammal keresztrejtvényt. Fő az elővigyázatosság! Mindenre gondolva. :-)
Persze ez csak kamu, mindenre gondolva. Helyette végigálltam és drukkoltam az egészet. Hát, a szurkolás kevésnek bizonyult. :-(

Pussz,
Éva
Tudjátok mi a különbség az, és a ma között? Hogy már abszolúte nem érdekel a fostalicska. :-)

megtekintés Válasz erre: Yolla

Szia, Évi,
hát nem tudod, hogy egy férfi egyszerre csak egy dologra képes koncentrálni? Főleg akkor, ha rossz a kocsija vagy focimeccs megy a tv-ben. Ilyenkor jobb békén hagyni.
Üdv: Yolla

Rendkivül egyszerű teremtmények:-)

megtekintés Válasz erre: Sanda

Rendkivül egyszerű teremtmények:-)

Ahogy mondod... Rendkívül egyszerűek... csak mi emeljük őket a magasba, pedig a fotón is látszik, sőt a feje ki sem látszik a nagy igyekezetből. Akkor már tudod mit nevez ő és azóta én is fostalicskának... Mi a különbség ő és közötte? Az égvilágon semmi. Ma már tudom. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: