Fellángolás 7. rész

Látogatók száma: 51

Barnabás megfogja a kezét. Milyen forró, jó belelapulni ebbe a nagy tenyérbe, de mégis kirántotta.
... Nahát... hogy képzeled?

A férfi gyengéden végig cirógatta az ujjait, a tenyerét, a nőn enyhe borzongás futott végig. Testét ellepte a forróság, a vágy úgy elhatalmasodott rajta, hogy legszívesebben a férfi karjába omlott volna, ha a szégyenkezése nem lett volna erősebb.

Olyan régen vágyott már erre, mert a férje csak papíron volt az, nem éltek már házaséletet.
Kezdte elfelejteni, milyen is egy igazi férfival. Teljes szívéből vágyott a gyengédségre, amit a férfi érintése váltott ki belőle.

Barnabás is érezte az asszony remegését, olyan jó lenne végig zongorázni testének minden rejtett zugát, megpihenni a két dombon, és csókokkal borítani láb ujjától, a feje búbjáig. Nagyon jó így a közelében lenni- eddig jutott gondolatban, amikor érezte, hogy Enci hátulról elkezdi simogatni a tarkóját, a füle mellett.

Mit akar tőle, hiszen ő hagyta ott szó nélkül most, hogy másik nőt lát mellette, újból felkeltette az érdeklődését? Elhúzta a fejét, és egyre erősebben szorította a mellette ülő nő apró kezét.

Már ő is feladta, jól érezte magát a férfi forró tenyerének hatására. Az érzelem hullámai, mint a tajtékzó tenger hol az égbe emelték, hol a mélybe taszították. Kétségek gyötörték, hiszen ő még házasságban él, még ha papíron is, és a férfiról sem tud semmit van-e valakije, vagy csak kikapcsolódásra vágyik?

Elhessegette magától a fájó gondolatokat, és élvezte a férfi kézszorítását, és átadta magát az öröm érzésének.
Enci nem az a nő volt, aki feladja, ha nem sikerül valami. Ismerte Barnabást, tudta jól, hogy hatással van a férfira, mivel az előbb nem sikerült a simogatásos közeledés, így hangosan ráköszönt.

-Szia Barnabás!

-A közelben ülők elkezdtek pisszegni, hogy fejezze be a hangoskodást, és a férfi, hogy mentse a helyzetet, odasúgta a nőnek.

-Menjünk innen!

Neki sem kellett kétszer mondani, hiszen kezdettől fogva idegesítette a hátuk mögött ülő nő.
Felálltak és gyorsan eltűntek a moziból.

Barnabás még mindig fogta a nő kezét, aki jóleső érzéssel vette tudomásul. Közben besötétedett, már az alkony kezdte felvenni a sötétség fekete fátylát. Olyan jó volt így andalogni kéz a kézben és nézni a pislákoló csillagokat. Akkor hirtelen...

Folyt. köv.