Ismeretlen látogató… 6. rész
Látogatók száma: 76
Befejező rész!
Sikerült visszazökkentenie magát. A felszolgáló letette elé a rendelést és ő igyekezett koncentrálni arra, ahol éppen van, és nem belefeledkezni ismét a gondolataiba.
Miközben kevergette kávéját, kortyolt egyet az italából, pillantása a szemközti épületre tévedt. Egy férfit látott kijönni az ajtón, amint az nagy lendülettel kivágódik, éppen úgy, ahogy az imént ő tette. Egy pillanatra megdöbbent. Aztán gyorsan összeszedte magát, és már csak a férfi mozdulatait figyelte, mintha keresne valakit, idegesnek látszott ahogy jobbra-balra nézelődött.
Látta, amint a férfi elindul a kis kávézó felé, már nem volt kétsége, hogy ő nem lehet más, mint az, aki miatt elszánta magát, hogy ide jön… Összeszorult a gyomra… Érezte, ahogy a vér feltolul egész a feje búbjáig.
Úristen – gondolta, még képes és…
Testét elviselhetetlen forróság öntötte el. Tennie kell valamit – gondolta és odament a pulthoz.
- Uram, legyen szíves,… merre találom a mosdót? – kérdezte sürgetőn.
Arcának jólesett a hideg víz, a karját is alá tartotta a csap alá, hogy hűtse kissé azt az elviselhetetlen forróságot. Az nem lehet – töprengett, hogy még mindig azok az érzések kerítsék hatalmába. Azt hitte már tisztába jött saját magával, legalább odáig, hogy itt és most abbahagyja, amit véghez akart vinni. Amit megtudott Gábortól, elég volt ahhoz, hogy eltérítse eredeti szándékától.
Végre sikerült kicsit lehűtenie és rendbe szednie magát. Miután meggyőződött róla, hogy az iménti zavarodottsága elmúlt, kilépett a mosdóhelyiségből. Még igazított egyet a ruháján, és célba vette az asztalát… ekkor megtorpant, amint látta a férfit belépni a kávézó helyiségbe…, pillanatra meghűlt benne a vér,… ez egyenesen felé tart.
Érezte, nem ura önmagának. Minden erejére szüksége volt, hogy megtegye azt a pár lépést,… a férfi mellett kell elhaladnia… nem láthatja meg rajta zavarát.
Teste beleremegett, amint elhaladtak egymás mellett, egészen közel. A férfi tudomást sem vett róla, még csak nem is fordult meg utána. Magabiztosan célba vette a söntést, rendelt magának egy sört, és nagyot húzott belőle.
- Persze – gondolta Liza kissé megnyugodva, hiszen nem ismerhet.
A személyleírásból, amit Gábortól kapott, tudta, nem téved, ez Béla. Érzékei nem szokták cserbenhagyni. De azt is tudta, nem árulhatja el a kilétét. Rendes volt Gábortól, hogy nem adott róla személyleírást, különben … gondolni se meri, mi lett volna . Akkor viszont, nem érti miért nem fordult meg utána, talán nem is olyan, mint mondják, aki minden nő után megfordul.
A tudat, hogy nem ismerheti, végképp megnyugtatta. És most már egészen másként kezdte szemlélni a férfit. A személyleírás pontos volt. Magas, erős, széles válla, zakója csupaizmot sejtetett,… elképzelte, vajon milyen lehet... és most itt van előtte, és kedvére nézegetheti, anélkül, hogy tudná, ki ő, és már élvezte fölényét a férfival szemben. De ezzel nem akart visszaélni, főleg mióta látni vélte, az iménti sikertelensége mennyire kedvét szegte, látszott, a mozdulatai elárulták.
A kisördög mégsem hagyta Lizát nyugton. Több kell. Nem volt elég látnia, hallani is akarta a hangját. Ekkor összeszedte bátorságát és odament a férfihoz.
- Uram! – szólította meg. A férfit váratlanul érte,… ekkor a hang irányába fordította fejét, meglátta a nőt, … pár pillanatig nem tudott megszólalni, de összeszedte magát,… ekkor kissé meglepődve,… nem értette igazán,…
- Igen? – kérdezte. -Hozzám szól? – már jóval összeszedettebb volt, érdeklődéssel mérte végig a nőt.
- Megmondaná kérem, mikor indul a 2-es villamos? – kérdezte ellenállhatatlan gunyoros, cseppet sem feszült mosollyal az arcán,.. nehogy lekéssem a vonatom.
A férfi miután megadta az útbaigazítást, érdeklődéssel figyelte a nőt, és visszamosolygott rá azzal az ellenállhatatlan hamiskás mosolyával, és megkérdezte:
– Muszáj annyira sietnie? Hiszen van bőven még idő, addig beszélgethetnénk – tette hozzá.
- Meghívhatom egy italra? – kérdezte már cseppet sem visszafogottan, és mélyen a nő szemébe nézett.
- Belefér – felelte Liza megadón és huncutul, állta Béla tekintetét.
Vége!
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Remélem a valóságban okosabb, megfontoltabb döntést hozna a főszereplő!
Puszillak
heleenke
Szerintem Liza és Béla találkozása végén nem a folytatását jelenti annak, ami volt, hanem valami kezdetét. Volt még idő a vonat indulásáig. Lehet, hogy egy jót beszélgettek. Az is közel hozhatja egymáshoz az embereket.
Azt hiszem Liza már ott eldöntötte magába a folytatást, vagyis azt, hogy semmi értelme felfedni a kilétét és ahogy elnézem a férfi is hamar elfelejtette miért is volt ideges. Mindig mondtam, hogy nem lehet a férfiakban megbízni. Máris kokettál. A főszereplő meg megint csak játszik. :-)
Puszi,
Éva
Végigolvastam ezt a sorozatodat. Látom alakulgatsz, de majd Húsvét után beszélgethetnénk egy pár formai dologról, ha lesz kedved. Sajnos most nem érek rá, sok a dolog.
A maxot megadtam biztatásul!
Puszi! D. J.
Szia Zséva!
Végigolvastam ezt a sorozatodat. Látom alakulgatsz, de majd Húsvét után beszélgethetnénk egy pár formai dologról, ha lesz kedved. Sajnos most nem érek rá, sok a dolog.
A maxot megadtam biztatásul!
Puszi! D. J.
Na végre, hogy látlak néha nálam is.
Köszönöm a bíztatást, jól jön.
Igen azt jó néven venném, ez csak egy próbálkozás volt, nem könnyű elképzelni azt, ami nincs. :-)
Puszi,
Éva
Szia Donna!
Na végre, hogy látlak néha nálam is.
Köszönöm a bíztatást, jól jön.
Igen azt jó néven venném, ez csak egy próbálkozás volt, nem könnyű elképzelni azt, ami nincs. :-)
Puszi,
Éva
Majd beszélünk.
De így is remek:-)
Üdv,
Pinokkió
Igen, jó befejezés. Talán még sejtelmesebbre írtam volna...
De így is remek:-)
Üdv,
Pinokkió
Örülök, ha mégse. :-)
Puszi,
Éva
Na most megkönnyebbültem. Azt hittem az 5. résznél, hogy itt a vég! :-)
Örülök, ha mégse. :-)
Puszi,
Éva
Üdv,
Pinokkió
Mindenképpen tetszik ahogyan szövegeted a szálakat.
Üdvözöllek!
Érdekes a vége, az olvasóra bízod, hogy most valóban vége lesz-e az egésznek, vagy éppen most fog elkezdődni valami...
Mindenképpen tetszik ahogyan szövegeted a szálakat.
Üdvözöllek!
Puszi,
Éva
Ha beszéltek, -szex közben beszélniük kellett, hiszen irányították egymást- hogy nem ismeri fel Béla Liza hangját,
fordítva: miért kíváncsi Liza Béla hangjára?
Lehetséges magyarázat: cseteltek, és úgy vetkőztek, de hol van ez leírva? Hogy csak cseteltek, de nem beszéltek...
Másik furcsa pont: nem látták egymás fejét, ez sincs leírva.
Így, ahogy olvastam, a saját gondolataim után mentem, ezért nagyon zavaros lett a sztori, mikor olvastam utána, h. te mit írsz.
A tartalom is zavaros:
honnan ismeri Gábort, és Bélát??? Hogy ismerkedtek meg? Ki ez a Gábor, Béla? stb.
Gábor mellébeszél, beszél mindenről, h. "mentse" a barátját, később azt írod, ő Béláról mesélt.
Nekem az 1. rész után (ami kiváló volt) vhogy zavarossá vált.
Bennem teljesen összezavarodott az egész.
Ha beszéltek, -szex közben beszélniük kellett, hiszen irányították egymást- hogy nem ismeri fel Béla Liza hangját,
fordítva: miért kíváncsi Liza Béla hangjára?
Lehetséges magyarázat: cseteltek, és úgy vetkőztek, de hol van ez leírva? Hogy csak cseteltek, de nem beszéltek...
Másik furcsa pont: nem látták egymás fejét, ez sincs leírva.
Így, ahogy olvastam, a saját gondolataim után mentem, ezért nagyon zavaros lett a sztori, mikor olvastam utána, h. te mit írsz.
A tartalom is zavaros:
honnan ismeri Gábort, és Bélát??? Hogy ismerkedtek meg? Ki ez a Gábor, Béla? stb.
Gábor mellébeszél, beszél mindenről, h. "mentse" a barátját, később azt írod, ő Béláról mesélt.
Nekem az 1. rész után (ami kiváló volt) vhogy zavarossá vált.
Azt jól érzékeled, hogy cseten zajlott a diskurzus. Egymást nem láthatták, hallhatták. (Felejtsd el a skypet...) Olyan nekik nem volt. Csak fantáziájuk. :-)
Honnan ismeri mindkettőjüket? Hát a nettről.
Kedves Bianka! Ha én ezt a klubban elmesélném...? :-)
Maradjunk abban, hogy ez csak egy kis gyenge próbálkozás, a fantázia szüleménye. Ne keresd benne a valóságot, elég ha én tudom. :-)