Erotikus
Katonák kíméljenek! 2
Látogatók száma: 87
Mit is rejteget a férj és mit maga Gaby? Na és ki az a férfi, akit a házába hívott?
2. fejezet
Gaby miután ajtót nyitott azonnal hátrált két lépést. A férfi jóval nagyobb volt, mint ő. Nem is értette, miért ment bele ebbe.
-Nem fogom bántani.- mondta rögtön a látogató, aki öltönyben volt most is. Gaby végignézett rajta. Igen jól festett. Hát igen, a katonák már csak ilyenek. Talán ezért tetszett meg neki Zach is. Bizony meglehetősen férfias jelenség egy erős katona, mondjuk egyenruhában.
-Ajánlom is.- evvel bementek. –Járt már itt azelőtt is?- kérdezte Gaby.
-Igen.
-Akkor ismeri a járást.- intett az iroda felé. Andrew hosszan nézte őt, aztán előre ment. A nő néhány mély levegővétel után csatlakozott és az ajtóban megállt. A férfi körülnézett. Rögtön meglátta a kazettákat és a képeket az asztalon. Felvett egyet és csak nézte azt.
- Zach és én különösen jól kijöttünk elejétől fogva. Jó és felkészült katonának tartottam, ezért időnként külön kiképzésekre vittem el. Sok időt töltöttünk együtt. Összekovácsolódtunk. Amikor maga felbukkant kissé mintha megváltozott volna, de nem feltűnően. Betudtam, annak, hogy szerelmes. Az esküvőjük után már egyre ritkábban jött bevetésekre, de ez természetes. A család, az család. Egyszer nagyon maga alatt volt. Sokat ivott és felkeresett. Elmondta, hogy a kiküldetései miatt túl kevés időt tölt magával és az a gyanúja, hogy maga ezt ki is használja. Arra kért, hogy segítsek neki, én pedig megtettem, bár nem akartam belefolyni a dolgaikba. Láthatja, rengeteg képet készítettem, de nem találtam semmit. Egy idő után felvetette, mi lenne, ha gyereket vállalnának. Meglepődtem, hisz ezt nem velem kellett volna megbeszélnie, de kikérte a véleményem. Tudja, a fiúk sok mindent megbeszélnek egymással.- nézett fel a férfi egyenesen Gaby szemébe.- Azt remélte, ha gyerekük születik, maga boldog lesz, és többé nem akarja majd megcsalni.
-De én sosem csaltam meg!- csattant a nő.
-Lehetséges, de ő a fejébe vette ezt.
-Egyszerűen nem értem miért…- a nő leült a székre és a kezébe vett ő is egy fotót.- Miért gyanúsított engem, és közben ő…- intett a kazetták felé.- Az egy dolog, hogy megcsal, de, hogy ezt még fel is vegye, el tudja képzelni, milyen iszonyatos érzés ezeket… egyáltalán tudni, hogy léteznek? Nem tudom, miért vett feleségül, ha a szőke cicákra bukott!
-Ezt miért mondja?- lepődött meg a férfi.
-Mit gondol?
-Megnézte őket?
-Dehogy, csak egybe belenéztem, hogy biztosan az e amire gondolok. Képzelheti, mennyire elképedtem, amikor az a két szőke cica rávetette magát. Tuti, hogy ikrek voltak.- sóhajtott a nő.
-Szőkék és ikrek?- húzta össze a szemeit a férfi.
-Ott van, magának adom, legyen boldog vele!- intett megvetően.
-Ez az?- mutatta fel a férfi az egyiket.
-Igen. Már csak egy kérdés van. Magának biztos bevallotta, hogy nem lehet gyereke. Nem tudja véletlenül honnan szerzett spermát?- Andrew hallgatott egy ideig.
-Ezt hogy érti?
-Mi olyan nehéz ebbe? Zach steril volt. Tehát nem lehet ő az apa.
-Ha maga nem tudja, én honnan tudnám? Azt sem sejtettem, hogy Zachnek nem lehet gyereke.
-Azt hittem a maguk fajtája sok mindent megoszt egymással, pláne, ha olyan jóban vannak.- vetette oda a nő.
-Nem, ezt nem mondta.- válaszolta a férfi, de látszott, hogy valami egészen más jár a fejébe.- Megnézhetem?
-Csak, tessék! Érezze otthon magát!- mondta undorodva és szinte kimenekült. Azt hitte, becsavarodik.- Ezek a katonák mind ilyen betegesek? Képes még itt élvez el! Miért történik ez velem?- kesergett magában, de mire kiért a konyhába a férfi utolérte.
-Már végzett? – Andrew rosszallóan nézett rá.
-Lehet, hogy én is katona vagyok, de nincsenek effajta hajlamaim. A szalagon lévő lányokat ismertem. Ez némiképp megváltoztatja a dolgok állását.- sóhajtott a férfi.
-Mégpedig?- dőlt neki a pultnak a nő. Andrew nem válaszolt.
-Sajnálom, de meg kell kérdeznem, hogy emlékszik e valami kirívóra a gyermek fogantatása körül?
-Őszintén szólva nem. Semmire, a szó szoros értelmében. De nem is akarok. Az az elvetemült megerőszakolt. Hónapokkal azelőtt megtiltotta, hogy gyógyszert szedjek, letiltatta a bankszámlámat, pénzt nem adott a kezembe, és egy hétig bezárt ide.- a nő lehunyta a szemét.- Nem akarok arra a keserves hétre emlékezni sem.
-Sajnálom.- némán nézték egymást, és csak emésztették a hallottakat.
-Mégis miért érdekli ez?- kérdezte halkan Gaby.
-Talán mégis kiderülhet, hogy ki az apja a gyereknek.- pillantott Andrew a nő hasára és csak nézte.
- Ki az?- kérdezte a nő bátran. A férfi felnézett rá.
-Még nem biztos, de tudnia kell, hogy a szőke ikrek közül az egyik a barátnőm volt akkoriban.- Andrew elhallgatott és hagyta, hogy a nő felfogja és megértse, a helyzetet. Azonban alig egy pillanat múlva Gaby kiegyenesedett.
-Azt ne mondja, hogy maga az!- dörrent.
-Csak egyetlen módon tudhatjuk meg, ha DNS vizsgálatot végeztetünk.- jelentette ki a férfi.
-Nem!- kiáltott az özvegy és leroskadt a székre -Nem engedem, hogy tűvel szurkáljanak, épp eléggé megkínzott már Zach… ne kérje ezt tőlem!- nézett fel könyörgően Gaby. –Talán a szöszik is megmondhatják… kérdezze meg őket, vagy valakit, bárkit…-zokogott fel a nő, mire Andrew odalépett hozzá és leült mellé. Lágyan megérintette a kezét.
- Nagyon sajnálom, de ez lehetetlen. A lányok eltűntek. Egyszerűen leléptek, most már legalább tudom, hogy miért. Zach valószínűleg fizetett ezért.
-Hogy lehet valaki ennyire…- ekkor felnézett a férfi élénken csillogó szemébe.- Ez hihetetlen és maga észre sem vett semmit?- Andrew lehunyta a szemét.
- Nem tudtam, mit terveznek, de igen furcsán viselkedtek. Hát végre kiderült, hogy nem vagyok bolond. A két lány nagyon meggyőző volt és csábos. Mire észbe kaptam, már eltűntek. –tárta szét a kezét a férfi.
-Istenem, férfiak, a szőke cicák csak füttyentenek, és maguk rohannak az ágyba! –mondta megvetően a nő.- Tulajdonképp, mindegy. Úgy tűnik, mindketten áldozatul estünk egy mesterien aljas tervnek. –ismét elhallgattak és latolgatták a lehetőségeket. –Meg nem történté tenni lehetetlen. A hatodik hónapban vagyok. Három hónap és megszületik. Ha akarja, őt agyon szurkálhatja.- mondta fásultan Gaby.
- Addig még van időnk kigondolni, mit tegyünk. Gondolkodjon el rajta, hogy magának mi lenne a legmegfelelőbb megoldás, aztán megbeszéljük.- Gaby csak nézte a férfi kezét, ahogyan az övére simul és nem tért magához.
-Ezt az átkozott házat el akarom adni, hogy végre kitörölhessem az emlékeimből.- suttogta és közben a könnye folyt. Most megrohanta a gyász, a fájdalom, a veszteség, az elszenvedett bántalmak összes emléke és kitört belőle a zokogás. Andrew magához ölelte. Hagyta, hadd sírjon a nő. Épp eleget elviselt már. A kín könnyei vagy kijönnek, vagy megmérgezik az embert, ezt pontosan tudta.
- Ne haragudjon.- szipogta Gaby és elhúzódott.
-Semmi baj. Nyugodjon meg, minden rendben lesz. Most már vége. Nem bánthatja többé.- Gaby bólintott és felállt.
-Köszönöm, jobb, ha hazamegyek.
-Szívesen elviszem.
-Autóval vagyok.- mondta csendesen a nő és kifelé indult.
- Legalább elérhetőséget adjon. Gondolom nem itt fog élni.- jött utána a férfi. Az özvegy furcsán nézett rá.
- Hát, ha mindenképp akarja, de… mivel nem… szóval nem kötelessége ezt tenni. Megoldom a problémáimat. Ha magának ez gond, én egyedül is vállalom a gyereket. Azt hiszem neki is jobb, hogy nem Zach az apja.- kínlódta ki magából a nő a mondatot, mivel zavarban volt, és lám a férfi elmosolyodott.
-Nagyon kedves magától, de ha ez a gyerek az enyém, igényt tartok rá. Bár nem terveztem mostanság, nem hagyom el. Kérem, vigyázzon rá. – Gaby teljesen zavarban volt. A helyzet kétségbeejtő mivolta nem volt elég, még varázsütésre meg is bocsátott mindent a férfinak. Minden egyes szavát elhitte és az az érzés gyötörte, hogy ennek a felfordulásnak nem lesz jó vége. Hát igen, női szemmel igen pompás példány ez az ember. Jobb apát nem is választhatott volna Zach maga helyett. A sötét haja, egyenes szép orra és a szája valóban elbűvölő, hát, még ha mosolyog! Gaby arra riadt, hogy a férfi mosolyogva csóválja a fejét. Rajta kapták. Na ettől még zavartabb lett.
-Már bele nyugodtam, hogy elpusztíthatatlan.- fordult el.
-Maga ártani próbált a saját gyermekének?- csattant a férfi.
-Az összes hagyományszerű gyermekelhajtó módszert kipróbáltam az első hónapban. Sőt még annál is többet. Minden igyekezetem ellenére Jeff megmaradt.
-Hogy mondta? – Gaby megtorpant, mert a férfi előtte termett.
-Tessék?- nézett fel rá és hátrálni kezdett. Andrew utána kapott. -Nem bántom, de milyen nevet mondott?
-Jeff. Zach amikor kiderült, hogy fiú lesz, kijelentette, hogy ez lesz a neve. – nézett fel riadtan a nő- Valami rosszat mondtam?
-Nem, engem Andrew Jefferson Noyce-nak hívnak. Úgy tűnik, Zach nem bízta a véletlenre. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy én vagyok az apja.
- Andrew, Jefferson… és hogyan szokták szólítani?
-A.J.
- A.J.? Ez elég…rövid.- vágta ki magát a nő.- Én Gaby vagyok.- nyújtotta a kezét. A férfi tanácstalanul megrázta a fejét, és kezet fogtak.
-Sosem gondoltam, hogy a gyermekem anyjával így kell majd megismerkednem. Nem is tudom, hogyan viselkedjek magával. Szinte idegenek vagyunk egymás számára.
-Nem szinte. Teljesen.
-Igaza van. Valamilyen módon mégis közös nevezőre kell jutnunk.- óvatosan mondta ki a gondolatait a férfi, nehogy megijessze a nőt.
-Igaza van, de ne aggódjon, Zach-nél rosszabb már nem lehet, legalábbis bízok benne.- Gaby ott is hagyta a férfit. Andrew mély sóhajjal csapta be maga után az ajtót, aztán még telefonszámot cseréltek.
-Ha bármire szüksége van, csak hívjon nyugodtan. - Gaby felé fordult és ismét méregetni kezdte.
-Maga elég erős. Eljöhetne kipakolni a dobozokat. Én már nem bírom.- tette a hasára a kezét a nő.
-Rendben. Holnap megfelel magának?
-Igen- nyomott el egy mosolyt Gaby és elhajtott.
Mikor végre magára maradt, elgondolkodott, hogyan lehetne kezelni egy ilyen helyzetet. Minden bizonnyal Andrew az apa, és ő az anyja. Már nem is volt annyira kétségbeesve, mint mikor megtudta. Még le sem kellett feküdnie vele, hogy szülők legyenek. Mindketten két külön világ, talán sosem találkoztak volna, ha nincs Zach. A szülésig mindenképpen ki fog derülni, hogy alkalmas e apának és az is, hogy megtalálják e a közös hangot.
Gaby lefeküdt és gömbölyödő pocakját nézegette. Most már örült, hogy kiderült minden és nyugodtan kezdhet új életet. Félt egy kicsit ettől a helyzettől, de tényleg úgy gondolta, Zach-nél A.J, csak jobb lehet. Reménykedett, hogy így lesz. Aztán fel merült benne mi lesz később? Valószínűleg a férfinak nincs felesége, hisz hét hónapja még csak barátnője volt, csak nem nősül csak úgy ripsz-ropsz! Meg kell ismerniük egymást!
A cikket írta: Ailet
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Hm... és hogy gondoltad, hogy ment végbe ez a spermacsere? Vagyis, h. juttatta Gabyba a férje A.J. spermáját? Mert az olvasottak után vannak tippjeim, de nem tartom bizonyosnak, h. az úgy kivitelezhető, úgy értem: a sperma életképes marad...