újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Nyári Történet!!!

Látogatók száma: 426

Régen Történt, de soha nem felejtem el azt a nyaralást!!!!!!

Fiatal lány voltam , - úgy 14 - mikor nyaralni mentem anyukámmal , egy távoli városba. Még soha nem voltam szerelmes, de már nagyon vártam az érzést!!!!! A rokonunk, egy panelház harmadik emeletén lakott. Szép erkély, gyönyörű kilátás! Az első este , sétálni mentem, hogy felfedezzem a környéket. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy egy srác jön mögöttem biciklivel. Gyorsítottam a lépteimet , mert nagyon féltem! Ő is gyorsított és utolért! Gyönyörű kék szemek , édes mosoly, angyali arc! Huú! Nagyon kalapált a szívem. - Szia, Péternek hívnak. Itt nyaralsz ? - kérdezte. - Igen - válaszoltam. Közben éreztem remegek és izzad a tenyerem. Kérdezte meddig maradok ,és hogy melyik házban lakom. Kiderült , pont a szembelevő házban lakik, az erkélyről látni lehetett az ablakát. Hazakísért és megbeszéltük, másnap találkozunk! Aznap éjjel semmit nem aludtam. Másnap, felvettem a legszebb ruhámat és így indultam esti sétámra. Remegő lábakkal lépkedtem, mikor jött Péter. Nagyon sokat sétáltunk, majd leültünk egy padra! Gyengéden átölelt és megcsókolt! Gyönyörű volt, pont, ahogy képzeltem. - Bár mindig velem lehetnél- mondta. Nagyon boldog voltam! Észre sem vettem, hogy elrepült az idő. Már hajnali három óra volt és hét órakor indultam sétálni. Nagyon megrettentem, mert anyukám mindig is kemény nő volt ,és féltem a haragjától. Péter felajánlotta, hogy hazakísér,és mindent megmagyaráz. Remegve mentem fel a lépcsőházba. Anyu már várt az ajtóban ,egy hatalmas pofonnal. Péter csak állt és meg sem szólalt. Az ajtó becsukódott. Végigbőgtem az éjszakát és két napig nem léptem ki a házból. Aztán jött az utolsó nap. Anyu megbékélt , és leküldött a boltba. Reménykedtem, hogy nem találkozom Péterrel . Nem így történt. Rohant utánam, és mikor utolért, szorosan magához ölelt és megcsókolt. Könyörgött , ne menjek még haza, maradjak vele! Nem tudtam megtenni, mert a szüleim vártak! Kérte ígérjem meg , hogy Szilveszterkor visszajövök! Megígértem. A búcsúcsók édes volt és mégis nagyon keserű. Amikor beszálltam a kocsinkba, távolról láttam szomorú tekintetét!!!! Szája egy szót suttogott: SZILVESZTER!!!!! Könnyek szöktek a szemembe. Soha többé nem láttam Őt!!!!!!

A cikket írta: monic7676

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Így van!!!! Szép volt!!! Puszi: Monic!!!
a gyerekszerelmek...:)))

megtekintés Válasz erre: Babenko

Jaj de édes kis történet! :-)

Köszönöm szépen!!!!! Puszi : Monic!!!!
Jaj de édes kis történet! :-)
Háááát !Sajnos, ez volt megírva. Köszi ,hogy olvastad!!!!!
Sajnálom hogy nem találkoztattok többé.

megtekintés Válasz erre: ginesz

Kellemes történet...bár hogy ilyen rövid volt igy csak a szép és a jó, kellemes érzés maradt meg az emberben.Grat.

Köszönöm!!!! Puszi: Monic!!!
Kellemes történet...bár hogy ilyen rövid volt igy csak a szép és a jó, kellemes érzés maradt meg az emberben.Grat.

megtekintés Válasz erre: kiki64

nagyon tetszett az írásod
szeretem őket olvasni
:)

Köszönöm!!! Sok puszi: Monic!!!!
nagyon tetszett az írásod
szeretem őket olvasni
:)

megtekintés Válasz erre: Tündér

Üde történet, tetszett. :-) Kár, hogy többé nem találkoztatok...bár, akkor most lehet minden másként lenne...;-)

Pussz,
Tündér :-)

Köszönöm,hogy olvastad!!!!! Puszi: Monic!!!!
Üde történet, tetszett. :-) Kár, hogy többé nem találkoztatok...bár, akkor most lehet minden másként lenne...;-)

Pussz,
Tündér :-)

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Olyan jó kedvre derítő írásaid vannak!

Örülök,hogy olvasod! Én is szeretem az Írásaidat! Puszi: Monic
Olyan jó kedvre derítő írásaid vannak!

megtekintés Válasz erre: Orsolya

Kedves Monic! Aranyos történet. pusz Orsolya

Köszönöm!!!!! Puszi : Monic!
Kedves Monic! Aranyos történet. pusz Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: