újabb események régebbi események további események
13:52
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:25
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:25
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:23
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
20:49
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:42
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
06:57
Zsüsztin új cikket töltött fel
14:56
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:46
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:32
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:02
Tündér módosította a naplóbejegyzését
10:01
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:42
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:43
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:53
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
18:40
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
17:28
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Erotikus

Valami vidámat kéne írni

2013. július 22. - Látogatók száma: 161

Igazán akkor ijedtem meg, amikor szinte kapkodva kényszerültem levegőt venni. Mit akar ez az ember tőlem? Csak nem az erejével akarja megnövelni az „önbizalmát”? Kétségbeesve igyekeztem alóla kimászni, amikor már kiszorította szinte még a szuszt is...

Kértem tegyen fel valami könnyű zenét. De amikor teljes hangerőre tekerte, hogy még a nem létező csillárja is mozogni kezdett, no akkor nem irigyeltem a szomszédokat sem. A zeneszámtól nem, de a hangerejétől még az a rövid hajam is égnek állt. Na, gondoltam mi lesz, ha összefut a falu népe? Pedig még nem is kiabáltam.
Ekkor kértem vegyen vissza a hangerőből és kérésemnek szinte azonnal eleget tett, de mintha megkönnyebbült volna? Pedig én még el sem kezdtem táncolni... Eszembe jutott a „lánctalpas Katterpilleres” sztorija. Bár attól ugyan nem kellett tartania, hogy kárt teszek a bútoraiban, ahhoz még hiányzott vagy negyven kiló, de ismerve ebbéli aggályait, mégis erőt vettem magamon és nem kezdtem el ugrabugrálni. Inkább nekem volt ettől kezdve félnivalóm, mert úgy jött felém, mint egy buldózer. Mértékletességre kellett intenem ismét, még mielőtt valami kárt tenne bennem, hogy elejét vegyem az összes többi következménynek, annyira nem is a bútorait féltve. Szomjúságomra hivatkozva végre elengedett. Ebbe az is belejátszódhatott, eddigre már igencsak megszomjazott ő is. Kivonult a konyhába, kis idő elteltével egy kis tudatmódosítóval a kezében jött vissza, nekem is töltött egy pohár italt, mely olyan mértéktartóra sikeredett, hogy ettől még szomjasabb lettem. Kényszeredetten töltött még egy pohárral. – Sóher, gondoltam.
Ekkor elkezdtünk táncolni, hogy ez minek a hatására történt, azt nem tudom, a zene, vagy a tudatmódosító, de meghozta végre a kedvem. No, ekkor jutott eszembe, hogy még a szemét se láttam, mert a szőrös melléhez szorította a fejem, amitől megint légszomjam keletkezett. Szinte csak úgy kapkodtam levegő után. És ahogy átölelt azt hittem, összetöri a csontjaimat, amire viszont nekem is igen csak szükségem volt. Pár perces tánc után, mintha leeresztett volna kissé. Korai volt az örömöm. Ekkor elsötétült előttem minden, mert lekapcsolódott a villany. Szerencsémre nem sikeredett elsőre beleültetnie, amitől fellélegeztem. Mondtam is neki: - ha fáradt vagyok, inkább hozz egy sámedlit? - Jó. De miért kell neked ahhoz sámedli, mikor erre is ráülhetsz ?… és ahogy ráültetett, egyszeriben kicsúszott a lábam alól a talaj, majdhogynem hanyatt vágódtam, mert ilyet még nem pipáltam. Eszembe jutott megint a sztorija, csak másként. A farka akkora volt, akár a „Winetou lovának”. Enyhe túlzással.
Egyik pillanatról a másikra kezdett vetkőztetni. Na, ekkor megint szomjas lettem, de mintha nem is hallotta volna. Helyette mezítelenre vetkőztetett és maga is megszabadult a ruháitól. Mi tagadás, régen voltam már férfivel. Hát miért is ne?! Egyszer élünk! Ezek után felkapott, és mint egy zsákot, ledobott az ágyra. Akkor gondoltam rá először, hogy ez a férfi engem meg fog erőszakolni?...Pedig én a nélkül is benne lettem volna. De nem úgy történt, hanem magára fordított. És akkor akarva, nem akarva elkezdődött az aktus. Olyan érzésem volt, mintha fordítva ülnék a lovon és fekvőtámaszokat csinálnék. Neki - gondoltam, jó volt, mert fura hang hagyta el a száját. Végre másodszor is letusolhattam a fürdőszobában és reggel nem kis meglepetésemre egy egészen más oldalamról közelített meg. Felülről. Mintha kicserélték volna elővett egy teljesen új módozatot, melytől mindketten megkönnyebbültünk… - Ennek a pasinak aztán van stílusa! – gondoltam. Csak nem ezért szeretik a nők?
*
A cikkhez egy amatőr alkotótársam, alias Semsey István „Csak egy tűzoltás volt (2)!” c. sztorija szolgáltatta az ihletet…, engedelmével.

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. szeptember 8. 19:15
Amatőr alkotótársam értékelve ezen írásomat annyit jegyzett meg mindössze, több sztorit nem fog megosztani velem, mert még képes vagyok "rajta" számon kérni. Pedig ő már "tűzoltásra" egyre ritkábban vállalkozik. Kedve ugyan még lenne hozzá..., csakhogy szeressek benne valami mást. Azóta is keresem... :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: