újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

Megint egy tavasz

Kell egy fészek…Még néhány óra, és megérkezünk. A tavalyi párom már a múlté. Valahol útközben eltérítette valami vándormadár…Újat kell keresnem, mert bár jó nekem egyedül, Te, Isten, Te az ösztönt belém ültetted!


Megint egy tavasz…megint egy utazás…jaj de unom már! Kellett engem költöző madárnak teremtened, te Valaki, ott a felhők felett, akit az emberek Istennek hívnak! Repülök, csak repülök, még azt sem tudom, hova…meg azt sem, miért…
Ösztön, na persze, hajt a vérem, ahogy a többi teremtményedet is, Te…Isten! Hallod?! Olyan közel szállok hozzád, és mégsem érlek el, hogy feltehessem neked a kérdéseimet.

Kell egy fészek…A tavalyi parasztház tornáca alól az ősszel, mielőtt elindultunk fecske társaimmal, a szomszéd gyerekek ledobálták a fészket. Jaj, milyen nehezen építettem! A kis kölkök meg jót röhögve addig kavicsozták, míg nem maradt belőle semmi…Csak a kislány, az szólt rájuk. De elzavarták. Lány, pofa be! Mi lesz ezekből az ember-kölykökből, ha felnőnek?!

Kell egy fészek…Csak ez az átkozott szél ne fújna már…fáradtak a szárnyaim. Unom az egészet, maradtam volna délen, de te, akit az emberek Istennek neveznek, te, ösztönt tápláltál belém! Hogy éljek, hogy túléljek, hogy minden tavasszal elölről kezdjem, míg el nem hullok egy magasfeszültségű drót által. Vagy épp azon. Ha-ha! Észt is adtál nekem, Te! Mert tudtad, hogy más vagyok, különc fecske, akinek a tollai is más fényben ragyognak, amikor ragyognak. Nekem az ösztön mellé miért adtad meg a szabadon gondolkodás tehetségét, birtoklását?!

Kell egy fészek…Még néhány óra, és megérkezünk. A tavalyi párom már a múlté. Valahol útközben eltérítette valami vándormadár…Újat kell keresnem, mert bár jó nekem egyedül, Te, Isten, Te az ösztönt belém ültetted!

Olyan fészket építek, ami kitart őszig. Költenem kell, fiókákat nevelni, biztonság kell és nyugalom. Olyan helyet fogok keresni, ahol nem csúzliznak a gyerekek. Ha van még olyan hely…Vagyis van, csak meg kell keresnem.

Ez a fecske itt repül már ki tudja, mióta a hátam mögött, mégis tisztes távolságban. Tetszetős a csőre, jól is tartja magát a szentem, egészen beleszerettem, olyan kitartóan követ. Talán. Talán Ő lesz a párom. Jöjjön már közelebb!
– Ejj, Maga! Ha óhajt valamit tőlem, esetleg fészek rakási, avagy csupán párzási szándéka van velem, akár így röptében, tegyen már néhány szárnycsapást értem, de meg ne erőltesse magát, arra azért vigyázzon kedves! Leszünk mi egy pár? Előbb próbáljuk meg, passzolunk-e! Ha már ilyen kitartóan követett…jöjjön már közelebb! Ja, hogy maga is gondolkodik….Ebben az esetben, mivel Ön is egy Tudó fecske, hát kérem, legyen az enyém erre a szezonra, tegyünk egymás kedvére, kiköltöm a tojásokat, jó anya leszek, a fiókáink első rangú nevelésben részesülnek majd. Csak segítsen megépíteni a fészket, kérem…

Igen… igen… igen! Ez a hely tökéletes..Csendes kis tornác, sok fa, árnyék is van, meg kert is, lesz ennivaló! Ott a közelben van valami vízfolyás, könnyű lesz sarazni. Otthont építünk, ugye, kedves?
Amikor a fészek készen lesz, én megnyugszom majd. Befogom a csőrömet, és szerelmesen bújok a páromhoz, a fiókáinkat pedig óvom, és az életre nevelem…meg a kitartó repülésre…

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: