újabb események régebbi események további események
12:54
Heatherhem regisztrált a weboldalra
09:46
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
15:26
MusorLog regisztrált a weboldalra
11:06
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:18
Wjnblum regisztrált a weboldalra
15:24
Bálint István új cikket töltött fel

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

Balatoni Nyár

-


Forró nyári nap volt. Korán reggel kelt, dolgozni ment. Nem esett nehezére a hajnali ébredés, fiatal volt, élvezte amit csinált.

A délelőtti csúcsforgalomban jól esett egy pár percre, a raktár hűvösébe bemennie. Hátát a fémpolcnak vetve megállt, méz szőke rakoncátlan tincseit fogta össze lófarokba. Önkéntelen mosoly jelent meg arcán. Két kezét ösztönösen, szinte védő mozdulattal hasára tette. Abban a pillanatban tudta. Tudta, hogy gyermeket vár.

Nem érzett döbbenetet, nem érzett félelmet, teljes mértékben elfogadta és akarta. Átadta magát az új érzésnek ami hatalmába kerítette. Merengését a boltból beszűrődő hangok törték meg. A sörös rekeszeket kellett kivinni. A raktár ajtaja fémesen csikordult. A rekeszek fölött főnöke ránézett, tenyerét összecsapva felkiáltott..
– Jézusom! Te lány! Csak nem???
– Szerintem igen!
Így csak azok a Nők tudnak nézni akik várandósak… A lány sejtelmes mosolyával igent bólintott.
Főnöke, mint egy jó apa, fejcsóválva mondta tovább ...
– Ez nem jól van így! Még csak tizenhét éves vagy. Hát… hová tetted az eszed? Ezt nem szabad! Mit szól a fiú, egyáltalán tudja??? A szüleid tudják ? A mindenségit! Te lány! Ne tedd ezt magaddal! Nézd, adok neked rávalót, majd ha rendbe jössz, elrendezzük, de, most azonnal menj orvoshoz, és vetesd el! Gyerek vagy még te is, csak tönkretennéd az életed.
– A lány, kezében a pénzt gyürkézve hazafelé indult…
Fel volt készülve a haddelhaddra…

Otthon a család kimondta az ítéletet … A terhességet meg kell szakítani. Tizenhét évesen, nem gyereket kell szülni, ez csak egy botlás, ami még helyrehozható … Hallgatta őket … Szemrehányások … indulatok … kemény érvek …

Meg sem érintették, nem tudtak hatni rá. Az első pillanatban meghozta a saját döntését, még csak át sem kellett gondolnia, kétségei sem voltak. Akarta gyermekét. Egy szerelmes éjszaka, felelőssé tette. Az Élet, aki megfogant benne, nem kérte a létezést, nem bűnhődhet olyanért, amit el sem követett.

– A fiú épp aznap jött haza a laktanyából, kimenőt kapott.
Az állomáson önfeledten borultak egymás nyakába. Ölelésük a hiány fájdalmáról, s az újra találkozás beteljesüléséről mesélt … A fiú, tenyerét a lány aranyló hajzuhatagába túrta, s lecsókolta a könnyeket a neki oly édes arcról. A lány így szólt:
– Kedves! Amit most mondani fogok, lehet, hogy fájni fog, lehet, hogy megijeszt, lehet, hogy örülni fogsz … még nem tudom, csak azt, hogy el kell mondanom. Gyermekünk lesz.
– A fiú elakadt lélegzettel állt, szeme könnybe lábadt, s csak nézte, nézte a lányt… A másodpercek mint szívdobbanások kiáltották a lepergő időt … Életre kelt a csend … A fiú szólalt meg először …
– Nem tudok mit mondani … szívem szerint azt mondanám, hogy örülök… Örülök is azt hiszem… … Örülök mert szeretlek … szeretni téged jó … te vagy az akitől valakinek érzem magam … akitől egész lettem ... de ... nem lehet ... még nem lehetek apa ... még nem tudok … Nincs semmim ... senki vagyok ... az anyám házában élek ... nincs jövedelmem ... nem tudok eltartani egy családot ...Nem tudok ekkora felelősséget vállalni .... még nem ...

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: