újabb események régebbi események további események
09:29
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
08:41
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:39
Tündér módosította a naplóbejegyzését
11:16
cthubzyCitle regisztrált a weboldalra
21:43
Ilpaki módosította a naplóbejegyzését
21:42
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:12
KeslarCitle regisztrált a weboldalra
17:22
JoshuaMUB regisztrált a weboldalra
13:43
Inhinc regisztrált a weboldalra
02:37
TeqwyFak regisztrált a weboldalra
14:45
BetChan regisztrált a weboldalra
21:27
Efdhtyp regisztrált a weboldalra
17:44
Fingerboardtyt regisztrált a weboldalra
06:27
Squiernjw regisztrált a weboldalra

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

Titkok

Egy minikrimi, gyorsan el lehet olvasni, mert tudom, hogy nem rajongtok a hosszú cuccokért :)


Titkok

Az idős hölgy a harrogate-i tavakat szegélyező erdőben sétált. A ködös táj régi emlékeket ébresztett benne. Ódivatúan öltözködött, lényéből viktoriánus báj sugárzott. A patkányképű emberke úgy lépett elő az egyik fatörzs mögül, mint az alvilág küldötte.
– Dame Agatha? – tudakolta.
A kérdezett tartózkodóan az öltönyös ismeretlenre tekintett.
– Én vagyok – válaszolta. – Önben kit tisztelhetek?
Az ellenszenves idegen meghajolt.
– A nevem Jenkins, és újságíró vagyok – közölte. – Azért csaltam ide, mert sikerült megfejtenem az ön 1926. december 3.-ai eltűnésének titkát.
Agatha összeráncolta a homlokát.
– Ezek szerint járt Isztambulban, és megtalálta a kulcsot – állapította meg.
Jenkins megcsóválta a fejét.
– Úgy van – árulta el –, de csupán lemásoltam. A Pera Palace hotel padlója alatt lapult a térképpel együtt, amely elárulta a napló rejtekhelyét. Ez után már csak az ön styles-i kúriájára kellett betörnöm, hogy megleljem a memorandumot.
– Úgy – mondta hűvösen a koros asszony. – Tehát maga volt!
– Mi tagadás – ismerte el a férfi. – A napló minden oldalát lefényképeztem, ám figyelem elterelésként elemeltem néhány csekélységet. Itt van nálam az egész anyag, a kulccsal együtt.
Az idős hölgy elgondolkodva nézett az újságíróra.
– Na, és milyen következtetésekre jutott?
– Arra, hogy megölt egy Mabel Mabtree nevű nőt, aki a megtévesztésig hasonlított önre – vágta rá Jenkins. – Az 1926-os év végére elege lett a férjéből, aki folyton megcsalta. Amikor Archibald kijelentette, hogy egy Nancy Neele nevű nőbe szerelmes, betelt a pohár. Véletlenül meglátta valahol Mabelt, és ráébredt, tökéletes alany lenne a bosszúhoz; amit a naplójában is rögzített. Hasonmásának nem csak a külseje másolta az önét, hanem a mentalitása is, mivel detektívregényeket írt. Úgy gondolta, savval eltünteti áldozata ujjlenyomatait, és még ha a hullát meg is találnák az ön okmányaival, Mabel Mabtree-ként gond nélkül elhagyhatja az országot, Archit pedig felkötik a maga megöléséért. A Swan Hydropatic Hotelba Mrs. Teresa Neele-ként jelentkezett be, mert a férje szeretőjét is Neele-nek hívták. Kicsalta ide Mabelt, megölte, majd az egyik tóba süllyesztette, de aztán mégis meggondolta a dolgot, amikor a hulla nem került elő. Tippet adott egy újságírónak a holléte felől, de mire megtalálták, az igazi nevére sem emlékezett. Megváltozott az írásképe, diszgráfiás problémái jelentkeztek, és amnéziája támadt. Bűne elől egyfajta pszichózisba menekült. Miközben feledni próbált, talán önmagával is elhitette, hogy az egész meg sem történt. Az 1926-os év nem csak világhírt hozott magának az Ackroyd-gyilkosság révén, hanem idegösszeroppanást is.
Az írónő felvonta a szemöldökét.
– Tegyük fel, igaza van, mit szeretne?
– Bár tudom, kiadatlan regények lapulnak a széfjében, nem a pénze érdekel – vágta rá az újságíró. – A teljes nevem Jenkins Mabtree, Mabel nővérének unokája vagyok.
Az öregasszony a férfi kezében megjelenő revolverre meredt.
– Várjon! – mondta halkan. – Rosszul rakta össze a mozaikkockákat. Abból indult ki, Agatha itt csalta tőrbe a nagynénjét, és megölte, csakhogy nem ő győzött. Én, Mabel Mabtree

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: