újabb események régebbi események további események
23:08
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
22:32
Pinokkió módosította a cikkét
22:17
Pinokkió új cikket töltött fel
18:54
dfczfCitle regisztrált a weboldalra
13:07
GyuszIV regisztrált a weboldalra
08:31
Tündér módosította a naplóbejegyzését
13:42
Gaya új cikket töltött fel
22:02
Black Ice módosította a cikkét
21:38
Black Ice módosította a cikkét
21:36
Black Ice új cikket töltött fel
21:15
Larrythoup regisztrált a weboldalra
14:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
13:18
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
12:49
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
14:33
Új cikk került fel a weboldalra
09:07
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
15:07
Black Ice módosította a cikkét
00:25
Marcusmok regisztrált a weboldalra
12:19
Black Ice módosította a cikkét
12:18
Black Ice új cikket töltött fel

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

Rolandka elveszett...

A cigarettám füstjét figyelem. Felszáll, oszlik és lassan láthatatlanná válik a kora délelőtti sápadt napfényben. Fázik a kezem. A másikban a bögrémet szorongatom. Benne kávé, még meleg. Lassan kortyolom. Érzem, ahogy ébredezik a testem. Hajamat borzolja a szél.
Kati lépked le a lépcsőn. Sír, koszlott ronggyal törölgeti a szemét. Takarítónő. Csak otthon már nincs energiája. Ez mondjuk látszik.
-Nem láttad Rolandkát? - kérdezi amikor leér. Nem mintha nem tehette volna meg a másodikról.
Így jobb. Többen hallják.
Ébredés után egy darabig nem tudok megszólalni. Rázom a fejem: nem láttam.
- Reggel elment- kiabál.
Megvonom a vállam. Elment már máskor is. Reggel ment, este jött. Koszos volt és éhes.
Sokszor megverik. A Kati. Mert Rolandkának csak anyukája van. Meg nagy barna szeme. Sokat kiabálnak, felhallatszik. Lehordja mindennek. Csavargónak, link szemétnek, cigány fattyúnak. A gyerek az anyját. Most nem mondta. Csak elment.
Senki sem látta, senki sem tudja hol van.
Már ebéd után jártunk, amikor újra kinéztem.
Kati még mindig a lépcsőt járja. Az arca egyre pirosabb. Nem a lépcső. A konyak. Már nem sír. Ital van, gond nincs.
Majd előkerül- mondja.
Mostam, vasaltam. Újsággal a kezemben lépek a folyosóra. Le kell tennem, már nem látok olvasni. Sötétedik. Hat óra múlt. Rolandka még nincs itthon. Kati meztelen lábát papucsba dugva szaladgál. Felbolydul a ház. A gyerek a Tömő utcába ment egy osztálytársához. Címet nem tudunk, az utca hosszú. A rendőrök nem keresik: majd hazatalál ha éhes lesz. Ennyit kapott az aggódó anya.
Most fél kilenc van. Kati konyhájából csak a kislámpa fénye szűrődik ki. Egyedül ül odabent. A gyerek sehol. Elfogyott az a jó konyak.
Emlékszem: ült a srác a küszöbön. Falta a kenyeret. Csak úgy. Üresen. Két nagy szeletet. Vastagabb volt, mint csenevész karjai. Éhes lehetett. Nagyon. Csokit adtam neki. Gyümölcsöt. Tavasszal beteg volt, akkor gyógyszert. Katinak nem telik ilyesmire.
Most nincs kinek adnom a húslevesből. Pedig karalábé is van benne. Rolandka nagyon szereti.
Katinak erre sem futja abból az egy fizetésből.
Mondjuk rendes ruhára sem. A földszintről kapott egy jó cipőt. Tőlem meleg pulóvert. Elcserélte. Konyakért.
Rolandka reggel óta nem került elő.
Hát nem jut eszébe hogy itthon aggódnak érte? Hogy hazaszaladjon enni? A kabátja is itthon maradt. Nem fázik?
Háromnegyed kilenc. Kati jól szórakozik, kihallatszik a televízió. A reklám mindig hangosabb.
Eltűnt a fia. Jó ez az X-faktor. Eltereli az ember figyelmét.
Kár, hogy csak tízig tart.
Tíz?
Rolandka még nincs tíz éves!

Írta: Postáska

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: