újabb események régebbi események további események
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel
01:56
Charlesgal regisztrált a weboldalra
22:54
Cindybebey regisztrált a weboldalra
16:24
Juicerqdn regisztrált a weboldalra
16:23
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:55
KitchenAidmxr regisztrált a weboldalra

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

GYERTYA FÉNYE MELLETT VI - VII. rész

Ki mondta, hogy csak ennyi volt! Ki mondta, hogy könnyű az élet?


Összeszorul a gyomrom, amikor elkezdek készülődni. Van még időm bőven, ezért aprólékosan, ráérősen öltözködöm, sorra véve magamra a ruhadarabokat, amelyeket előtte olyan nagy gondosan kiválasztottam csak erre az egy alkalomra. Nem akarok semmiképp hivalkodó lenni. Rejtse el az a sok ruha a szem elől azt, amit feltétlen, muszáj. Ebben ez az izgalmas. Amit magamra felveszek, egyetlen lényeges ruhadarab, az a bugyi, amit csak erre az egy alkalomra vásároltam nem is oly rég, és felavatásának most jött el az ideje. Sokszor elképzeltem már, amikor a férfi kihámoz majd a sok felesleges kacatból és eljut eddig a helyes kis ruhadarabig, amiben az egyetlen különlegesség én leszek. Vajon melyik az ő színe, nekem a fehér. Ott fogok előtte állni ebben az egy szál apróságban. Vajon képes leszek-e felkelteni a férfi vágyát? Ez nem lehet kétséges. Miért akart volna velem találkozni? A két szép szememért? Egyetlen célja van minden férfinak, hogy végül lefektesse a nőt, mesélhet itt nekem, amit akar, minden mindig ott végződik.

Mindezt olyan könnyedén gondoltam végig, mint, amikor elhatároztam, nem várok tovább arra, aki csak hiteget nem túl régről ugyan, de számomra ez az idő is elég hosszú ahhoz, hogy ne bírjam tovább és döntsek. Elmegyek erre a találkára. Aki engem kiválasztott annyi nő közül, ismerve a levélváltások tartalmát, a nyílt és őszintének tűnő bemutatkozó sorait, úgy éreztem már akkor is, kiérdemelte. Adjuk meg egymásnak, amit szeretnénk. Keresett, kutatott és ha már engem kiválasztott? A férfi tudja, vagy nem, mit szeretne az most nagyon is kölcsönös, ezért a kockázat szinte minimálisnak vehető. Ezt a kérdést már rég eldöntöttem magamban, és ha nem jön közbe valami nem várt esemény, akkor ezt a magam felé tett ígéretet be is fogom tartani. Mire való az éjszaka?

Vajon kiolvassa-e a szememből, hogy rajta kívül a gondolataimban egy másik férfi is helyet foglal, ami még ugyan el sem kezdődött, de valamiért még nem lehetett itt a vége. Én még mindig nem tartok ott. Valamiért, mindegy miért!Elhatároztam, nem várom meg, hogy magától jöjjön rá erre majd, egyszer, később, egy váratlan helyzet elé nem állítom sem magam, sem őt, mert tiszta lappal akarok indítani. Igen. Én az a nő vagyok, aki talán kissé bután, de őszintén vág bele egy kapcsolatba, nem számít már, meddig fog tartani, de nem szeretném se hitegetni, se becsapni, becsapatva lenni és visszaélni sem az érzésekkel. A férfi még nem tudja, de ha nekem valami megtetszik, azt meg is szerzem, mindegy milyen áron. De veszíteni is tudok, ha kell.

Több férfi volt az életemben. Ezért van viszonyítási alapom. Amikor meglátom tudni fogom, hogy mit várhatok tőle, mire számíthat ő tőlem, ha lesz ebből egyáltalán valami, és miért is ne lenne, ha egyszer ezt akarom. És ha én valamit nagyon akarok!

Még egy utolsó simítás és készen vagyok. Amit látok, a valóságot adta vissza a visszapillantó tükrömből. És én ezt semmivel nem akarom enyhíteni. Ez vagyok én, a magam teljes valójában, az élet által rám nyomott bélyeggel együtt, amit, ha akarnék, sem tudnék hosszabb távon leplezni.

Gyalog teszem meg az utat a Plázáig, hiszen közel van és addig, amíg odaérek, legalább kicsit kiszellőztetem a fejem. A gondolatok eddig sem hagytak nyugtomat, most miért tennék. De régen léptem át a bejárati ajtót, van annak már legalább tíz éve! Amit elsőre látok, pedig csak fotón keresztül láttuk egymást, valami azt súgja, ő az, aki rám kattant.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: