újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia

kaptam. Vadóc voltam, vagy lettem? Ki tudja mi volt előbb.
Láttam azt, hogy Édesanyám húga kiharcolta, hogy főiskolára mehessen, és hogy ez milyen megterhelés volt a családi költségvetésnek. Mire én voltam pályaválasztás előtt, fel sem merült, hogy én is továbbtanulhatnék, azonnal elhelyezkedtem.
Később hiába szerettem volna továbbtanulni, mindig az volt a válasz, hogy a munkakörömhöz nem kell, nem engednek. Arra meg soha nem volt annyi pénzünk később sem, hogy úgy tanuljak, hogy nincs munkahelyem.
Egyszer voltam benne a káder utánpótlásban, ( Nyilván addigra már több munkahelyem volt, és elfelejtették megnézni a káderlapomat, mert máskülönben nem jelöltek volna)
de ennek az volt a feltétele, hogy párttag legyek.
Mondtam, hogy nem érzem még magam elég érettnek ehhez.
Később módosították, nem kell párttagnak lennem, de a marxista középiskolát el kell végeznem.
Hiába tiltakoztam, beiskoláztak. Nem volt mit tenni, elkezdtem, de két nap után olyan helyzetbe kerültem, hogy azonnal műteni kellett, így abba kellett hagyni, bár most már felmentéssel maradtam ki.
Egy pszichológus nyilván messzemenő következtetéseket vonna le ebből, és lehet, hogy igaza lenne. Tudat alatt beteg akartam lenni, és beteg is lettem!
Egyvalamit azért megtanultam, az alatt míg eljártam az iskolába.
Tananyag volt Marx tanítása, " a pénz csinálja a pénzt". Ennyi előnyöm volt belőle,hogy ezt megtanultam, innentől kezdve soha nem hagytam magam befolyásolni.
Érdekes volt rájönnöm arra, hogy tulajdonképpen mindig egy magányos "farkas" voltam.
Lehetett volna olyan munkahelyem, ahol részfeladatokat látok el, én mindig olyan helyen dolgoztam, ahol minden feladat az én feladatom volt.
Mikor nyugdíjba készültem, és visszatekintettem az elmúlt életemre, érdekes felfedezést tettem.
Ezek szerint nem volt tudatos, de kb. 5 évenként munkahelyet változtattam.
Ez alól kivétel az első, de ott úgy lett 14 év, hogy ebből 7,5 évet Gyesen voltam, és az utolsó, ahol 11 évet húztam le, de csak azért mert már nem volt nagyon hová mozdulnom, így örültem, hogy " megtűrnek".
Persze ennek is ára volt. Jöttek a fiatal diplomás emberek, őket kellett betanítani, nekik kellett a nagy fizetés.
Egyszer próbáltam reklamálni, azt mondták miért nem szereztem én is diplomát?
Érdekes, de mikor fiatal voltam, az volt a refrén, hogy mi fiatalok hallgassunk!
Megszokott gyakorlat volt, ha valaki nyugdíj előtt állt, minden jutalmat, prémiumot ő kapott meg.
Na nem ténylegesen, ki volt számolva, hogy ki mennyit kapna, és ezt meg is kapta, de papíron mindent ő kapott meg, hogy beszámítson a nyugdíj alapjába.
Aztán ahogy változott a világ, egyszer csak azt mondták hallgassak, kell a hely a fiataloknak , meg a nagyobb fizetés is.
Kicsit elkalandoztam, de Ti fiatalok azt mondjátok sokszor, sokan, milyen jó már a nyugdíjasnak, legalább van egy fix jövedelme amire számítani lehet.
Ez igaz is, meg nem is, de nekünk is meg kellett vívni a magunk saját harcát, nekünk sem hullt semmi az ölünkbe ingyen.
Annyit kell beosztani, ami van. De igen, hajlamosak vagyunk csak a saját tapasztalásunkat megélni, a másiké meg legyen az ő gondja.

------

Hortobágy -12

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: