kedve elmenni egy buliba, attól még neki ott a helye. Elment és megismerkedett egy fiúval, aki akkor külföldön dolgozott és megbeszélte kimegy hozzá. Aztán hazajött megbeszélték és összepakolt és elutazott a fiúhoz. Később még megkereste a fiamat, mert nem úgy jött össze ahogyan elképzelte és haza akart jönni, de nem volt pénze. Kisegítettük, hogy haza jöhessen a szüleihez. A fiam szakított vele és Ő a szüleihez költözött másik városba.

A fiam megismerkedett egy elvált nővel, akinek volt egy kislánya, akit a szülei neveltek, de sokat volt itt az anyukájánál. Nem gyanakodtam és nem kételkedtem. Szerették egymást, én jóváhagytam a dolgot, nem szóltam bele. Úgy gondoltam magam is elvált vagyok két gyerekkel semmi jogom senki életébe beleszólni. A szülőkkel is szimpatikusak voltunk egymásnak, a fiatalok szerették egymást. A kislány is szerette a fiamat és tisztelt minket is.
Aztán rábeszélte a nő, hogy vegyenek fel kölcsönt a lakás felújítására és új autóra . Felvették a pénzt. Közben a barátnője csábította ki Olaszországba, hogy menjen ki segít neki munkahelyet szerezni és hamarosan a fiamat is kivitetik maguk után. A fiam megbízott benne, így kiment. Aztán három hónap után haza, majd vissza, és a fiam nem mehetett, mert nem volt munka meg lakás sem, és együtt laktak a lányok egy szobában, és nem tudták volna őt hova tenni. A fiamnak érdekes dolgokat meséltek haverok, de nem hitt nekik. Aztán egyszer a lakásban, ahol laktak, a lány állítólag kiadta egy görög családnak több hónapra. Így a fiamnak haza kellett jönnie. A lány vagyis nő szólt bocs, de így nem tud élni és vége. Hát a fiam kicsit szomorú volt, de a haverok aztán megvigasztalták és a fiam helyes és jó vágású és derék, így hamar akadt partnere. Igaz óvtam a kusza alkalmi kalandoktól, de ezt ő tudta, és védekezett, és megtett mindent ellene. Aztán új munkahelye lett egy másik városba.

De a barátok egy része kiment Londonba és hívták maguk után, hogy menjen.A fiam végül is vívódások árán úgy döntött megpróbálja a dolgot: nem sokat tudott akkor még angolul, de kiment. Aztán keresett munkát és talált, igaz nem rögtön álmai munkáját, de dolgozott és keresett pénzt. Aztán megtanulta a nyelvet. És kapott, ahogyan jobban beszélt rendes munkát is. Elvégzett egy vendéglátós iskolát angolul. Sikeresen levizsgázott. Kapott rendes munkát és dolgozott. Ma egy szállodalánc londoni szállodájában dolgozik konsziensként. Ez egy éjszakai szolgálatos vendégsegítő. Keres szépen, és a maga lábán áll.

Közben megismerkedett kint egy magyar lánnyal, de nem volt tartós a kapcsolatuk, mert a lányka zsarolta a szerelmével, és nem voltak jó kapcsolatban sem egymással. Később megismerkedett egy összejövetelen egy angol lánnyal. Először nem hitt a szemének, mert sokan ellenezték hogy angollal járjon, de kitartottak egymás mellett. Aztán a lány hazavitte, és bemutatta a családjának is. A családnak szimpatikus volt, bár ott a családi kapcsolatok is lazábbak mint itthon. Aztán hazahozta a lányt, és bemutatta nekünk is. Örültünk, mert a kislány tanult magyarul, hogy beszélhessünk. Mára már a menyasszonya a fiamnak. A szülőknél laknak. A szülők is szeretik nagyon a fiamat, mert meggondolt és nem szórja a pénzt, hanem spórolgatja és szeretne saját lakást venni. Az após jelöltje nagyon tiszteli, mert otthon a ház körül sokat segít és rendbe tart mindent. Vett egy motort, és viszi az anyóst is bevásárolni, és kíséri az apóst is, ahova kéri. Dolgozik, és nem iszik, nem csatangol. Amikor kell és elfoglalt az anyós jelöltje, akkor megfőz, és ha kell kimos. A lánynak a haját szárítja, és megcsinál mindent amit kérnek. Büszke vagyok rá, mert házias, és jól nevelt gyerek a fiam. Voltak itt a szülők most nyáron és elégedettek voltak azzal, ahogyan a lányukat szolgáljuk ki és szeretjük őket. Még a hideg angolságukat is félre tették és közvetlenek és kedvesek voltak velünk. Pedig mi társadalmilag lentebb