újabb események régebbi események további események
17:49
KartinaFrupt regisztrált a weboldalra
09:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Polly cikkei

össz. olvasottság: 24 átlagpontszám: 4.76

Rendezés: szerint

2013. augusztus 3.

Kisiklott élet

Kisiklott élet Bizonyára nem egyedi a problémám amit most megosztani készülök a tisztelt olvasókkal, de én azt gondolom hogy minden ember másképp éli meg a krízis helyzeteket, mindenki másképp reagál az élet kihívásaira.
Történt tavaly szeptemberben hogy a munkahelyemen csoportos létszámleépítést végzett a cégtulajdonos, mivel az általunk gyártott termékek piaca drasztikus lecsökkent, röviden munkanélküli lettem.rnBorzasztó tragédiaként éltem meg munkahelyem elvesztését, hiszen ez miatt veszélybe került saját magam, illetve családom megélhetése is.rnA cég a törvény által előírt juttatásokat minden elküldött dolgozónak kifizette, de ez sovány vigasz volt, hiszen mindenki tudta hogy a környéken munkát találni ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
70 1 2
2012. május 25.

Érzelmek viharában

Azok a kedves olvasók, akik olvasták előző cikkeimet, megtudhatták hogy a házasságunk hanyatlásnak indult, sőt az utóbbi néhány hónapban annyira elfajultak a dolgok, hogy elhagyni kényszerültem közös otthonunkat.
Történt tavaly nyáron, hogy az egyik közösségi portálon megismerkedtem egy környékbeli férfival, aki 8 évvel fiatalabb volt nálam. Nem zavarta őt a köztünk lévő korkülönbség, úgy gondolta hogyha két ember jól megérti egymást, a korkülönbség nem lehet zavaró tényező. Többszöri levélváltás és telefonbeszélgetés előzte meg személyes találkozásunkat. A legelső talin minden olyan információt elmondtunk egymásnak, amit fontosnak tartottunk tudatni a másikkal, közben alaposan szemügyre vettük ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
410 4 9
2011. május 29.

Boldogtalanságra ítélve

Azok a kedves olvasók, akik már olvasták előző írásaimat, bizonyára tudják, hogy évek óta vegetáló házasságban élek, inkább már csak lakótársak mint házastársak vagyunk.
Számtalan esetben volt már rá példa itthon is, külföldön is, hogy az internet segítségével szerelmek szövődtek, amikből később házasság lett.Velem is majdnem ez történt. Egyik téli hónap közepén az egyik közösségi portálon kaptam egy angol nyelvű levelet, aminek a feladója egy jóképű katonaember volt. Mai napig nem tudom, hogy hogyan talált rám, hisz az ilyen közösségi portáloknak több millió tagja van! Hosszú bemutatkozó levelet írt, én megpróbálom röviden összefoglalni. Amerikai ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
237 3 10
2011. január 11.

Házasságban, mégis magányban!

44 éves vagyok, 23 éve élek házasságban, pontosabban fogalmazva társas magányban. Akik ismerik ezt az állapotot, tudják miről van szó. Házasságunk már csak kényszerből működik,mi már inkább csak lakótársak, mint házastársak vagyunk.
Az utóbbi néhány évben annyira ellaposodott, elszürkült a kapcsolatunk, hogy igazából már beszélgetni sem tudunk.Férjem soha sem volt partner a problémák megoldásában, képtelen az érzelmeit szavakba foglalni, képtelen bármiről is kommunikálni, ennek következtében teljesen magamra maradtam. Sohasem érdekelte, hogy én mit szeretnék, mik a vágyaim, mit gondolok. Ő csak azt látja bennem, hogy van mellette egy nő, akin kielégítheti testi szükségleteit, de semmi több. Soha egy kedves szó, esetleg ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
1331 6 18
2010. augusztus 8.

Várva várt boldogság

Igazából sohasem biztam az internetes társkeresés sikerében, mindezt igazolni látszik, amit tapasztaltam. Bár több sikertörténet is született - ugy hittem-egy kis szerencsével az enyém is az lehet.
Házasságom már régen elfáradt, gondoltam talán a neten megtalálom a számomra ideális férfit, de ez nem is olyan könnyű! Nagy reményekkel telve beregisztráltam az egyik társkereső oldalra- több fotót is feltöltöttem magamról - és szép számmal jöttek is az elismerő üzenetek, a szebbnél szebb bókok, csak úgy záporoztak a pontok. Több pasas is randira hivott, de a többségük inkább csak testi kapcsolatot akart. Rögtön az elején randizni akart velem egy 22 éves srác! Nagyon jól nézett ki, izmos, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
101 5 7
2010. június 26.

Különös házasság

Szerencsére mára már eltűnt az az időszak, amikor a szülők házasságra kényszeríthették fiaikat, lányaikat politikai, anyagi vagy egyéb érdekek miatt. Napjainkban az emberek többsége szerelemből házasodik.
Biztosra veszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit a kényszerítő körülmények olyan házasságba sodortak, amiben nem érzi jól magát. Pedig a férjem alapjában véve jó ember! Soha az életben nem bántott bennünket még kisujjal sem. Kapcsolatunk elején - fiatal és tapasztalatlan voltam - úgy gondoltam az idő előrehaladtával elmélyülnek majd az érzelmek, szerelmes leszek belé, hiszen már volt ilyenre példa. Lehet, hogy talán bennem van a hiba, de igazából sohasem tudott szerelmet ébreszteni bennem, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
79 7 9
2010. június 19.

Soha semmit nem kaptam a szüleimtől!

Visszaemlékezve gyermekkoromra, semmi jó nem jut az eszembe, annál több rossz. Nem is szívesen emlékszem vissza, mert olyan rossz családi háttérben nőttem fel, hogy még ennyi idő elteltével is fáj mindaz, ami akkor történt.
Tudom, hogy nem egyedi eset a problémám, nyilván több ilyen is megtörtént. Apám durva, erőszakos, agresszív ember volt, de csak akkor amikor IVOTT! Ilyenkor előbújt belőle a vadállat, senkit és semmit sem kímélt. Anyámat ilyenkor úgy verte, mint más a kétfenekű dobot. Volt rá példa - nem egy, nem is kettő - anyám hazajött a fodrásztól, és ahogy belépett az ajtón, hajánál fogva végigrángatta a lakáson, marékszámra tépte ki a haját. Engem sem kímélt, bár nem tudom, hogy miért - hiszen Én még ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
71 2 2
2010. június 19.

Érzelmileg megcsaltam volna?

Fizikai, testi értelemben soha nem csaltam meg a férjem! Az utóbbi években minden olyan kötelék megszakadt köztünk, ami egy házasságot harmonikussá tesz. Kötelesség és a felelősségtudat egyben tart minket, de minden olyan érzelem, ami valaha volt, elmúlt.
Bizonyára sokan azt mondanák, elégedettnek kellene lennem, hiszen szerencsére egészségesnek mondhatom magam, van munkahelyem, és elfogadható anyagiak közt élek. De egy valami hiányzik az életemből, de az nagyon! Boldogság, szerelem. Többször is eljátszottam a gondolattal, mi lenne ha egy másik férfi oldalán élnék, mert úgy gondolom, mindenkinek joga van boldognak lenni, előbb vagy utóbb mindenki megtalálja az igazit. Az élet rövid, gyorsan tovaszállnak az évek, és nem tudom hogy milyen érzés ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
478 2 7
2010. június 16.

4. x felett milyen szórakozási lehetőségek vannak?

Idejére sem emlékszem, hogy mikor voltam utoljára szórakozni. Pedig lánykoromban nagyon sokat jártam a barátnőimmel bulizni, a környéken nem volt olyan diszkó, ahol Én ne lettem volna jelen.
Bár munkámból adódóan kevés a szabadidőm - 3 műszakos, folyamatos munkarendben járok dolgozni - néhanapján szeretnék egy kicsit kikapcsolódni az egyhangú hétköznapokból. Gyermekeim már felnőttek, tőlük már nyugodtan mehetnék bárhová. Sajnos ez nálunk szinte lehetetlen, mert a férjem sohasem volt egy "bulizós" típus. Nehezen tud feloldódni még tárasaságban is. Egyedül meg kinek van kedve bárhová is elmenni? Nem beszélve arról, hogy az idősebb korosztálynak nehezebb olyan vendéglátó helyet ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
76 1 3
2010. június 15.

Változókorban lennék?

43 éves kétcsaládos anya vagyok. Több olyan cikket is olvastam, mely a nők változókorával foglalkozik, tudom hogy minden nő másként éli át ezt az időszakot, egyénenként változik. Van aki könnyebben, van aki nehezebben vészeli át ezt a változást.
Úgy érzem, magam is elértem ezt a biológia határt. Fizikai értelemben nincs különösebb panaszom, de mostanában érzelmileg nagyon instabil vagyok, gyakran változik a hangulatom. Többször is tapasztaltam magamon az utóbbi időben, hogy minden ok nélkül depressziós, életunt lettem, máskor meg majd kicsattanok az örömtől. Úgy érzem, hogy felettem már eljárt az idő, meglepetést, újdonságot már nem igazán tartogat az élet számomra. Lehet, hogy mindezek oka szürke hétköznapjaimban keresendő, hiszen a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
324 7 11
2010. június 2.

Érzéketlen fatuskó lennék?

22 éve élek házasságban. Az utóbbi pár évben nagyon elszürkült, elfáradt a házasságunk, ennek következtében a házaséletünk is egyre ritkábbá, rutinszerűvé vált, fogalmazhatok úgy is, hogy romokban hever.
Mára már arra a pontra jutottam, hogy egyáltalán nem vágyom az intim együttlétekre, ha a férjem íly módon közeledik, megpróbálom ilyen - olyan ürüggyel elhárítani közeledését. 22 éves házasságunk alatt a férjem soha nem kérdezte meg tőlem, hogy mi az elutasítás oka, Ő ilyenkor bevágja a "durcást" és a maga részéről ezzel el is van intézve. 2 évtized alatt soha nem tudtuk megbeszélni szexuális problémáinkat, - de mást sem - mert nála a szex TABU téma! Egyébként sem vagyok egy lepedővirtuóz, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
457 4 10
2010. május 27.

Szülői szeretet nélkül

43 éves vagyok, 2 nagy lányom van, 25 és 19 évesek.
Történetemet azzal kezdeném, szüleim elég korán meghaltak, 33 éves voltam amikor az egyik, 37 éves voltam amikor a másik szülőmet elvesztettem. Sajnos a gyerekkoromról nincsenek jó emlékeim. Szülői szeretet nélkül nőttem fel, szeretetet, törődést, támogatást - míg éltek- nem kaptam. Van egy öcsém, - Ő 38 éves - akiért az életüket is odaadták volna, cserébe semmit nem kaptak. 16 éves korom óta eltartom saját magamat, dolgozom, önellátó vagyok. Amikor általános iskolás voltam, Én nem tudtam mit ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
75 4 4
2010. május 12.

Munkahelyi barátság

3 műszakos, folyamatos munkarendben dolgozom egy multinacionális cégnél. 2 fiatal férfival - 21 és 30 évesek - közvetlenül egy munkaállomáson dolgozunk.
Én, személy szerint hiszek abban, hogy férfi és nő között lehet barátság és nem csak szerelem, esetleg testi kapcsolat. Személy szerint nem is bonyolódnék munkahelyi szerelembe, nem tartom egészséges dolognak, hiszen ha mégsem úgy sikerülne, ahogy szeretnék, dolgozni akkor is együtt kell! Barátságon kívül soha, semmit nem éreztettünk egymással, igaz mindig éreztetik velem, hogy Ők "az erős férfiak, a teremtés koronái." Nagyon jó köztünk a munkakapcsolat, nevezhetném úgy is, mintha egy nagy ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
248 5 3
2010. május 12.

43 évesen már késő boldognak lenni?

43 éves vagyok, elfogadható anyagiak közt. Férjem 55 éves, 12 év a köztünk lévő korkülönbség. 2 lányom van, a nagyobbik már nem velünk él, a kisebbik még itthon lakik. Bár munkámból adódóan kevés a szabadidőm, de azt a keveset is magányosan töltöm el.
Sajnos az utóbbi években a házasságunk annyira elszürkült, ellaposodott, ugyanis férjemnek nagy szenvedélye a repülőmodellezés. Többet van a repülőivel mint velem, ha itthon is van, napok telnek el úgy, hogy nem tudunk miről beszélgetni. Természetünk is, érdeklődési körünk is teljesen más, nincsenek közös programjaink. Én alapjáraton is egy pörgős tipus vagyok, ő viszont csendes, nyugodt ember. Igaz szerelmet - ami az ember életében csak egyszer, max. kétszer adódik - soha nem éreztem iránta. ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
624 9 31
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: