újabb események régebbi események további események
18:29
Omalichnwa regisztrált a weboldalra

zsoltne.eva cikkei

össz. olvasottság: 1405 átlagpontszám: 4.97

Rendezés: szerint

Kerül, amibe kerül…

A gondolat, az elhatározás jó volt, a kivitelezésbe csúszhatott bele némi hiba. Férfi kellett a házhoz.. Egyik tévedésem..
Ne menjek már annyira vissza az időbe, elég volt az azóta eltelt két év is, hogy belássam, mindennek a hozadéka azért maradhatott el, mert hoztam magamban egyszer régen egy döntést, ami nem lett volna baj, meg rossz, ha vele együtt egy csapásra megoldódott volna kisebb-nagyobb gondom, bajom legalább egy kis hányada. Mivel mindent nem akarhattam egyszerre, így bele kellett törődnöm abba, hogy a dolgoknak – sajnos – nem az a része oldódott meg egy csapásra, aminek most élvezhetném a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
55 2 4

Kutyasorsok...

Kutyasorsok... Abban a minutumban, hogy meglátom buksi fejét Gombócnak, már örül a szívem. Hogy lehetne távol tartani, ha egyszer szabadon hagyják? Amit nem is bánok most már...
A kezdetek nem voltak ennyire egyértelműek. Nem voltam következetes vele. Hol közelebb engedtem, hol elkergettem. Nem vett komolyan. Újra próbálkozott, egészen addig merészkedett, hogy már nem vettem róla tudomást. Ott van, tőlem megfelelő távolságra, de békés szemlélődőn. Miért kellene ezért elkergetnem, hiszen nem oszt, nem szoroz, hol heverészik éppen? Amíg betartja a szabályokat, amit magamnak állítottam fel, hogy csak akkor engedem közelebb, ha én is akarom. Felőlem? Kitartó egy fajta. A ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
54 1 5

Szuper erős…

Szuper erős… Idáig eljutnia sem volt egyszerű, főleg nem fájdalommentes, de ezen szerencsére már túl jutott. Ami ezután jön elkerülhetetlen, és abba belenyugodni csak idő kérdése.
Komótosan áll neki a vacsora előkészületeknek, aminek olyannak kell lennie, hogy minden falatját külön-külön is élvezni tudja, megforgatva párszor a szájában és legalább harmincszor megrágva még mielőtt lenyelné. A kedvencét készíti el, pár szelet csirkemellet ránt ki szezámmagosan, mellé friss kenyérrel és a tányéron szépen elrendezett friss paradicsomot és hosszában vágott roppanós uborkát eszik majd hozzá. A rágás örömétől hosszú idő óta megfosztva már nem tudta élvezni igazán az ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
61 3 1

Járt utat a járatlanért... (2)

Járt utat a járatlanért... (2) Hát bizony ez az én közlekedésem kifelé menet és hazafelé jövet, jobbat még mindig nem tudtam kitalálni, pedig az idő sürget..
Lassan már csak egyetlen út marad kifelé, a nekem kerülő út, hosszabb ugyan, de jobb, mert beton. Kit érdekelt idáig az, hogy jobb, ha a másik meg rövidebb. A harmadikról a legrövidebbről kár szót is ejtegetni, az már a múlté, hiszen felszántották, beültették, a termés megérett, learatták. Járhatatlanná tették a csapást, arról nem szólva, gondoskodtak arról, még ha nincs is kerítés, hogy megtudjuk, az biza magánterület. Hogy kié, az nyílt titok. Ha mégis a kert eladásán törném a fejem, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
54 2 3

Égi tüzijáték...

Égi tüzijáték... Régi vágyam teljesült, és talán a lányom, és a vendégünk is így gondolta, hogy egy napot kint töltsünk a szabad ég alatt.
Augusztus 5-e, péntek egy igazi, hamisítatlan nyár volt. El sem tudtam volna képzelni ezt a napot másként, mint a szabad ég alatt tölteni, hármasban, amit sok előkészület előzött meg. Az idő erről gondoskodott. De minden egyébhez, hogy jól is érezzük magunkat, mi kellettünk, a három grácia. E nélkül egy élménnyel kevesebbek lennénk ma. Régi vágyam teljesült, és talán a lányom, és a vendégünk is így gondolta, hogy egy napot kint töltsünk a szabad ég alatt, nem sietve, rohanva, le ne ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
52 2 2

Szieszta

Szieszta Bár azt vallom, egy kikapcsolódásnál a spontán, az előre nem tervezettnél nincs jobb, így utólag mondom, akkor szokott a legjobban sikerülni, mégis be kell látnom, hogy bizonyos előkészületeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Igényel némi odafigyelést, ha nem akarsz úgy járni, mint az egyszeri asszony, aki a legfontosabbakat kifelejtette. Egy szabadtéri programnál nincs rosszabb, mint, ha valami fontos kellék hiányzik… Ha csak annyit vésel a szűk agyadba, hogy hús, krumpli és csipetke nélkül nincs gulyás, hal nélkül hallé, zsiradék és hagyma és egyebek nélkül szaft, kés, villa, fakanál is kell, a többiről nem szólva. Mi kell még egy túléléshez? Hát gyufa! De valamit még ilyen precíz előkészületek után is ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
46 2 1

Sztori… I am Sorry!

Sztori… I am Sorry! Na jó, oké! Hmm... Most eléggé össze vagyok zavarodva... Sajnálom! I am Sorry... - Most mi van? - Hmm... - Tudod a füst... Ó, bocsánat! I am Sorry... Nézd! Bizonyára nagyon dühös vagy rám és én nem szoktam ilyet mondani, de.. - eközben köszörüli a torkát.
A fazon kínjában valami ropogtatni való után néz és előveszi a zacskóját. Ártatlanul, minden hátsó gondolat nélkül megkérdezi az őt "gyökérnek" nevezőt... - Egy kis mogyorót?!... * Meg sem fordult a fejemben, hogy baj lesz. Adott időben, helyen megjelentem, percet sem késlekedve. Nekem fontos, hiszen kiböjtöltem. Piszok nagy meleg van és kifogtam egy forró járatot... Ja, kérem a klíma még csak mutatóban, elvétve, azt ki kell érdemelni alapon, bizonyos utazóközönségnek fenntartva! ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
50 3 3

Baljós előjelek…

Baljós előjelek… Nem is törődött vele mindaddig, amíg látott, de amikor már szemüveg után kellett keresgélnie, rájött, hogy valami nagyon nem stimmel. Ennyire nem lehet előrehaladott az idő fényes nappal, hogy már szinte sötétedik, hiszen nemrég ébredt fel…, idejekorán.
Abbahagyta hát a megkezdett munkát és kiment a teraszra. A távolból sötét felhők gyülekeztek, egyik éppen a napot takarta… Ez okozhatta a napfogyatkozást, de az alól sehogy sem akart többé kibújni. Perceken belül sötétség borult az egész tájra. Hatalmas szél kerekedett, belekapaszkodva az amúgy is kidőlő félben lévő fákba. Közülük kettővel ő rendelkezik. Na - gondolta ezzel sem lesz semmi gondja, a természet majd megoldja, de az egyre sűrűsödő villámlások és dörgések nem voltak már túlzottan ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
57 3 2

Gyere, sírj a vállamon!

Olyan rövid az élet, ha így nézzük... Annyi mondanivalónk lehetne egymásnak, de nem tesszük. Várunk, ki tudja meddig és mire? Az életünk már túl rövid ahhoz, hogy túl sok örömet tartogatna számunkra.
"Gyere, sírj a vállamon! 2015. július 16. - Látogatók száma: 53 Hát erre nem számítottam, amikor elindultam rövid bevásárló körutamra... A lányomat várom délután az unokámmal és megígértem, hogy a kedvencét készítem el, és akkor tessék! Hosszúra fog sikeredni... https://www.youtube.com/watch?v=NKNdEHfEQfg * Mennyi ráérő ember!... Pont most kell nekik is nagy-bevásárlásokat eszközölni? Annyian vannak a piacon, mint a nyű, mintha mindenkinek égetné a zsebét az a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
51 2 0

Apátia...

Apátia... Célok nélkül olyanná válik az ember, mint a koronájától megfosztott, egyedül a gyökereibe kapaszkodó erős fa, ami képes volt gyenge hajtást növeszteni, de ami még mielőtt megerősödhetett volna, az első vihar kettétörte…
Visszatekintve az egy évvel ez előtti időszakra, percre, ugyanilyen hőség volt, mint az elmúlt napokban, hetekben... Majd minden napra jutott beszámolni való az éppen aktuális eseményekről, hogy hol tartunk éppen. Nagy melóban voltunk akkor, hiszen, aki olvasta a bejegyzéseimet, az tudja mekkora szerencse ért, ha ezt a részét nézem a dolgoknak. A másik feléről nem beszélek, mert az most is fájdalmas emlékeket ébreszt. A munka dandárján túljutva, hogy ne csak arról szóljon az egész nyár, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
49 3 5

Ellopom, mert így izgalmasabb…

Egyik írótársam anélkül, hogy tudná engem speciel ez tart pillanatnyilag életben, a humor… - Nem viccelek, mi más? - Amikor már majdnem minden veszni látszott, bedobott egyet…Halálra röhögtem magam…
Mi másból meríteném az erőm, ha egyszer nyaralásra gondolni sem akarok, egyébként sem jöhet szóba ebben a nagy nyárban… Ezért van az, hogy kapva-kapok az alkalmon és dől belőlem a hülyeség… Az is lehet, hogy kínomban… Valamikor Bánomban, mert ilyen település is volt…, volt egy szelídgesztenyés… gyerekek voltunk még akkor. És mint affélék, csíntalanok. Megdézsmáltuk a másét. Mindig ezt tettük, amikor a szezonja volt. Attól kezdve a miénknek éreztük, ha megszereztük…, nem úgy a csősz és – mit ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
42 1 0

Kicsire nem adunk…

Kicsire nem adunk… …ami nem fedi teljesen a valóságot, mert ha éppen az a kevéske hiányzik a teljes egészhez, nagyon is számít…
Végre minden elcsendesedik körülöttem… jótékony sötétség vesz körül, és kitapogatózva elérem az ágyam, elnyúlhatok kedvenc matracomon, óvatosan elhelyezve a súlyom, az se zavarjon… Igyekszem mozdulatlan maradni, egy pózt találni, ne érezzem a fájdalmat a derekamban, ne ingereljen semmi további köhögésre, a bal csípőcsontomra helyezem a fő súlyt, eszköznek, így teljes hosszában egyenesen kinyújtóztathatom fáradt tagjaim, kezem a fejem fölött a másikkal keresztben ölelkezve, mint valami imádkozó ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
50 3 7

Hát nem csodálatos?

Hát nem csodálatos? Https://www.youtube.com/watch?v=kwYlHwwBuTw
Valahányszor úton vagyunk kifelé kertvárosból és kint a határban már erősen tűz a nap, hogy szinte elviselhetetlen hőség vesz körül, mindig megfogadom, legközelebb már a nyári gönceim egyike lesz rajtam. Mire kiérünk a kertbe, ne csurogjon rólam a verejték, holott még neki se álltam semminek, még csak pihegek, lerogyok a legelső utamba eső székre, amit előtte nap megint elfelejtettem becipelni a fészerbe. Időt kérek, hogy magamhoz térjek első kábultságomból… Bizonyos mértékig érthető ez ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
49 2 2

Házon kívül

Házon kívül Hányszor mondta már a lányának, de újra meg újra, és addig fogja ezt ismételgetni, amíg meg nem érti!… Rend a lelke mindennek!
Egy aktív munkához, rendhez, fegyelmezéshez szokott ember, negyven év szolgálati idő letöltése után, a szokásain nehezen fog tudni változtatni, levetkőzni, nyugalomra és pihenésre berendezkedni. A változtatáshoz idő kell. Azzal, hogy nyugdíjba vonult ez a tanárnő, még nincs vége számára ezen időszaknak, még pörög, még forog benne a tenni akarás egy ideig, ezért vagy másért, de rendezkedik szűk környezetében. Nehezen fog belenyugodni az emberek hétköznapi nemtörődöm szokásaiba, viselkedésébe, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
58 2 5

Visszatekintés…

Az emberekkel való kapcsolatot nem lehet úgy elkezdeni, ahogy az a nagykönyvben meg van írva… Ahhoz először bele kell dobjanak a nagy vízbe… Ott aztán evickélhetsz és nem kevés múlik rajtad, hogy végül kijuss a partra…
Először is nem tudok úszni… Soha nem vágytam ezért a nagy vízbe… Időnként vonzott ugyan a mélység, de csak nyakig merültem el benne,… szerettem biztos talajt érezni a lábam alatt,…a menekülési útvonalat jó előre kinézni.... A tudat, hogy mindent meg lehet úszni, ha időben felkészülök rá, erőt adott a naponként ismétlődő kihívásokhoz, az egy adott feladathoz szükséges megfelelés kényszere erősebb volt szinte mindennél. Alárendelt szerepben voltam kénytelen elviselni a kudarcokat – mert ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
45 2 4

Egy néző szemszögéből…

Mintha mostanában azt tapasztalnám, egyre gyakrabban tör rám az unalom… Keresem az okát, de legfőképp, ami ezt az állapotot feloldhatná…
Hiába a közhelyek, hogy „a téma az utcán hever”… és hasonlók, csak le kell hajolni érte, és máris fontosnak érezheted magad, van mihez nyúlni, vagy kihez szólni,… van miből cikket kreálni… Érzel magadban elég kényszerűséget eddigre, hogy szólnod kell - hiszen végképp megcsömörlöttél már az állandóan ismétlődő, téged már abszolúte, nem azt mondom, hogy „teljesen hidegen hagyott” - a témához, hiszen nem vagy te érzéketlen tuskó a külvilággal szemben. Nagyon is odafigyelsz a napi ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
42 2 0

A győztes!

A győztes! ... Hogy ki lesz az igazi győztes? Az holnap fog eldőlni, a fináléban... Még most is előttem vannak az utolsó képkockák, mert az mindent visz...
Nem is fogom tudni és nem is akarom elfelejteni egy ideig a farmon történteket, legalábbis hiszem… Magam sem hittem volna, hogy elejétől a végéig nézem majd ezt a műsort, ami fordulatoktól és indulatoktól, szélsőséges megnyilvánulásoktól, majdnem a tettlegességig fajuló konfliktusoktól sem volt mentes… Arra meg gondolni se mertem volna, hogy ilyen mélyen fog hatni rám. Egyetlen embernek szurkoltam végig, és az Attila, a „vadember” volt… Hogy miért? Azt ne is kérdezd. Mondom én azt ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
48 2 6

Háborgó lelkek…

Háborgó lelkek… Itt a reggel, felkelt a nap, egy új nap virrad, egy boldogabb...
Nem jön álom a szemére, a tévét is rég kikapcsolta már, minek is néznie, ha nem értheti, olyan halkra állította, hogy szinte élvezhetetlen, ne zavarja a szomszéd szobában háborgót. Egyetlen szórakozása, kikapcsolódása ez maradt, a tv, amiben kényszeredetten várja a híradót, hogy utána megnézhesse az aktuális sorozatát. Egyedül a számítógépe élvez előnyt minden mást alárendelten, amíg hagyják vele szemben, és időközönként a keresztrejtvény fejtés, ami némi serkentést nyújthat az agy ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
53 4 6

Az est fénypontja…

Az est fénypontja… Csekélyke vigasz, de a szükség törvényt bont, ha már ennyi is elég nekem, de még mindig előnyt élvez más, hasonló kaliberű show-műsorral szemben, ami messze esik az ízlésvilágomtól. Sosem szerettem a pucérságot…, legalább egy lapulevél?...
Több átfagyoskodott nap után még az sem tűnt fel, hogy ünnep van. Arra is csak a bezárt boltok emlékeztettek és csak a begyújtott gáztűzhely ontott némi meleget és talán túlzás, de legalább duruzsolt a fülembe, nem úgy, mint a lányom, akinek időnként kár volt megszólalnia, mert elegem lett abból, nem tudok egy jóízűt köhinteni, hogy ne kommentálja azt… Nem elég, hogy szenvedek, még ezt is el kell, viseljem? Az a gyanúm, el. Ezért nevezem én az est fénypontjának a Farm-ot, mert ott is „szeretik” ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
49 2 3

Az első lépés…

Az első lépés… A családi környezet elsődleges színtere az ismereteknek, a tudás elsajátításának, éppen ezért fontos, hogy az itt megszerzett, korai tapasztalatokon alapuló tudást minél sokszínűbb, ingergazdagabb környezetben folytassuk tovább…
Ingerszegény környezetben nem csak a testünk tunyul el, de az agyunk sem úgy működik alkalmanként, ahogy kellene… Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy nem árt az ismereteket, a rég tanultakat feleleveníteni, először csak gondolat szintjén…, amit rövidesen a tett követi… Tudom, mert kipróbáltam. Ilyenkor általában egy ülő pozícióban vagyok, vagyis semmit sem teszek, csak magam elé bambulok, nézek valamit, de nem látok. Érdektelen, kényszercselekvés ez… Nézem, mert van szemem, csak éppen már ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
55 2 2
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: