A legősibb ünnepünk - Augusztus 20.
2014. augusztus 17.
A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.
Géza fejedelem örökösének és utódjának Vajkot jelölte ki, aki a keresztségben az István nevet kapta (István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”). Géza tehát szakított a trónöröklés szeniorátusi rendszerével, amelyben a legidősebb férfirokonra száll a hatalom. A hagyományos öröklődési rend szerint a Somogy-vidék urának, Koppánynak kellett volna Géza örökébe lépni, így nem csoda, hogy Istvánnak 997-es trónralépése után először vele kellett megküzdenie.
A magyar államalapítás egyik legfontosabb mozzanata a koronázás volt. István II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1001. újév napján tétette fejére Esztergomban. Ezután folytatta az egységes ország kialakítását. 1003-ban meghódította Erdélyt, majd legyőzte a Temes-vidék urát, Ajtonyt.
Miután István befejezte a régi rend lerombolásának apjától rámaradt részét, az ország átalakításához látott. A legfontosabb tennivalók a földesúri jogok szilárd rendjének megteremtése és a világi, valamint egyházi kormányzás intézményrendszerének megalapozása volt. Az egyházszervezés már a koronázás után kezdetét vette. Sikerült független egyházat teremteni két érsekség (Esztergom, Kalocsa) alapításával és nyolc püspökség létrehozásával.
A feudális állam, a királyi megyerendszer megszervezésével párhuzamosan haladt az egyházszervezés. Eszközeiben a meggyőzés és a megtörés egyaránt szerepelt. Az új valláshoz, az új szokásokhoz, erkölcsi normákhoz, az új életmódhoz való lassú alkalmazkodás évei következtek. István király a siker érdekében bencés apátságokat alapított ( a leghíresebbet Pannonhalmán ). Esztergomban, Kalocsán érsekséget, több helyütt pedig ( pl. Egerben, Győrben, Erdélyben ) püspökséget szervezett. István királyt a kereszténység nyugati, római formája juttatta diadalra, anélkül azonban, hogy a keleti bizánci kereszténység hatását erőszakosan fölszámolta volna.
Szent István királysága a legtekintélyesebb és valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok között, amelyek a 10. század folyamán létesültek Közép- és Észak-Európában.
István királynak - akárcsak a kor többi feudális uralkodójának - még nem volt állandó székhelye, legfeljebb néhány kedvenc tartózkodási helye. Az ország központja Esztergom és Székesfehérvár volt.
Az új társadalmi rendet törvényekkel igyekezett bevezetni, de ez sok nehézséggel járt. Ezt István király két törvénykönyve - bár részben idegen mintákat használ, mégis - igen sokat elárul a korabeli társadalomról. Föltűnik a szabadok és a - vagyontárgynak számító - rabszolgák közötti éles különbség. Az első törvénykönyve közvetlenül a koronázás után keletkezett, míg a második 1030 és 1038 között. Mind a kettő törvénykönyv tartalma miatt büntető törvénykönyv.
A gazdasági ügyekkel a kincstár (camara, fiscus) foglalkozott. Az adók legnagyobb részét természetben fizették, vagyis a király és kísérete felélte az ország terményét. A rendszeres pénzverés 1020 után kezdődött.
Külpolitikájában is igyekezett apja békepolitikáját folytatni, arra törekedett, hogy békében éljen a szomszédaival. Felesége, a bajor herceg leánya, Gizella lett. Jól tudta azonban, hogy a legfontosabb az, hogy ne kerüljön ellentétbe a császárral. Ebben az időben a német-római császár Európa első uralkodójának tartotta magát, s a kontinens feletti vezető szerepre törekedett.
István király törvényeivel és fegyveres kíséretével, ispánjainak és püspökeinek a segítségével próbálta az új társadalmi rendet meggyökereztetni. Ugyanakkor mindent megtett azért is, hogy az ország függetlenségét megvédje. Amikor 1030-ban II. Konrád német császár hadat vezetett hazánkba, győzelmesen visszaverte. István király tehát nemcsak megteremtette a feudális államot, hanem meg is védte.
VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta.
A magyar nép erre az időpontra ¬1083. augusztus 20-ára ¬évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ¬ nemzeti ünnep.
Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
Kiemelt ünnepi programok:
A hagyományokhoz híven a fővárosi eseménysorozat része lesz idén is a Parlament előtti Kossuth téren a zászlófelvonás és tisztavatás.
A másik kiemelt hagyományos esemény a Szent Jobb körmenet lesz, amelyet délután öt órától szentmise előz meg a Szent István Bazilikában.
Augusztus 20-án este kilenc órakor kezdődik a hagyományos tűzijáték, melyet idén három uszályról és a Lánchídról is lövik.
Szintén 19-étől 20-ig lesz látogatható a Magyar Ízek Utcája a Budai felső rakparton, ahol több mint száz kiállító jelenít meg a határon túli magyarok lakta területek gasztronómiáját.
Emellett itt kóstolható meg elsőként az idei Magyarország tortája: a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének versenyét Damniczki Gyula Balázs székesfehérvári cukrász Somlói revolúció című tortája nyerte, míg a cukormentes torták versenyében a Nándori Cukrászda csokis kaland nevű édessége győzött. Az érdeklődők idén emellett az ország cukormentes tortáját, a honvédség tortáját és az alkalomra kiválasztott Szent István-napi kenyeret is megkóstolhatják.
Az ünnepi hagyományok kiemelt vidéki programja a debreceni virágkarnevál.
- Yolla -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.