A múlt hibái...
2012. május 20.
Még leállíthatta volna, de nyugtalanság vett rajta erőt. Sehogy sem tudott egy gondolattól szabadulni. Megígérte. Már nem fordulhat vissza. Állnia kell a szavát.
Soha, semmit nem tudott könnyedén feladni. Késztetést érzett mindig, hogy elmenjen a végsőkig. Büszkeség? Önérzet? Túl egyszerű lenne most a feladás?
Akkor régen hosszú hetekig tartotta bizonytalanságban. Akkor is várt. Mindig csak várt. Az utolsó pillanatig. Egy szót. Egy mondatot.
Tudta jól mindezt most is csak azért teszi, hogy törlesszen, és az árát ő fizeti meg. Mégsem tanult a múlt hibáiból...
A józan ész nála soha nem diadalmaskodott.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend