A szerelmesek napja
2011. február 14.
Vannak akkik azt mondják, hogy a Bálint napot(illetve a Valentin napot) az Amerikaiak találták ki, ezért aztán ünnepeljék ők! Meg micsoda butaság külön ünnepelni a szerlmeseket! Hiszen minden nap kellene, hogy szeressük társunk, minek ehhez külön kijelölt nap?
Ezzel az erővel mondhatnák, hogy mi bánatnak van anyáknapja, hiszen mindig figyelnünk kéne édesanyánkra, mégis mily öröm neki, ha azon a szép májusi reggelen frissen szedett virággal ébresztjük. És micsoda öröm gyermekünket könybelábadt szemmel nézni-hallgatni ahogy énekel és szaval anyák napján...
Így vagyok én a Valentin-Bálint nappal is.
Én megértem a háborgókat, hogy úgy látják nem a "mi" ünnepünk, de azt kell, hogy mondjam ez az ünnep, akkor is szép!
Szép, mert ilyenkor külön ünneplőbe öltöztethetjük szívünket.
Szép, mert kedvesünkkel eltölthetünk egy estét, gyertyafényben.
Szép, mert bolondos ajándékkal lephetjük meg a másikat, s mindezekkel egy kis örömöt vihetünk a mindennapokba.
Mi megünnepeljük ezt a napot. Nem drága ajándékkal, attól nem lenne szép, és még azt sem mondhatom, hogy különös odafigyeléssel, hiszen boldogan azt mondhatom nálunk ez Valantin nap nélkül is működik. Csak azért, mert szeretjük egymást.
Talán pont ez a lényeg.
Vasárnap este, elmentünk egy hangulatos kisvendéglőbe vacsorázni.
Nem volt kikent-kifent öltözet, sem extra smink, csak Ő és Én.
Leültünk, ittunk egy teát, míg vártuk a vacsorát, fogtuk egymás kezét, beszélgettünk, néha csókot leheltünk egymás ajkára, s néztük a táncoló gyertyafényt az asztalon.
Beszélgettünk, nevettünk a közös szép emlékeken, tervezgettük a jövöt, s közben egyfolytában az járt a fejünkben, milyen jó, hogy van nekünk a másik...
Megvacsoráztunk, majd sétáltunk a vacogós februári estében.
Fagyosan bújtunk egymáshoz, beleheltük a kirakatüveget, és nevetve futottunk, mikor már majd' megfagytunk.
Aztán otthon, mikor a meleg szoba magába zárt bennünket, átadtuk egymásnak csacska kis ajándékunk. Csók csókot követett, ölelés ölelést, s lassan ránk szakadt az éj....
Mondhatnák a kétkedők, hogy ezt meglehet tenni Valantin nap nélkül is.
Persze.
Én ezt nem is vitatom, de nem szép így ez a vasárnap este? Ne emlékezetes az a kis apróság, amit kapsz a másiktól? Mikor öreg leszel, reszketős kézzel de jó lesz elővenni a kis könyvecskét, s bele lapozni.
S de jó lesz a soha megnem fakuló emlékeket felidézni!
A bejegyzést írta: Heather Bay
Hozzászólások
időrendi sorrend
köszi, h olvastál!
Erika