A többit majd a mókusok...
2017. december 23.
Komótosan nekiültem, hogy újfent kifaragjam életem nagy művét. Egy kifent nagy késsel a kezemben életem legszebb darabjának gyantától ragacsos végénél kezdve, akár az is lehetett volna. A lehetetlent is megpróbálva életemben először talán túlságosan is hamar, feladtam... Más jutott az eszembe. Miközben azon igyekeztem, hogy a kezeimet megszabadítsam a gyantától, de azt is hamar feladtam, a többit majd az idő lekoptatja, kigondoltam a nagy tervet. Fogtam a kis vödrömet - nem a gyerekkorból valót - és megtöltöttem vízzel. Láss csodát! A felállított kis fán még a mókusok is vígan szaladgálhatnának...
Éppen elég volt nekem az előtte napok kellemetlenségeit kipihenni, amikor felcsaptam vízvezeték szerelőnek. Előkotortam egy nevet a sok közül, de rosszat választottam. Miután hiába vártam egy teljes napot a szakira, akinek csak oda kellett volna ütni egyet a kalapácsával... ráadásul még hazudott is, amikor az esti órákban rákérdeztem. El is dobtam ezek után a névjegykártyáját. Van az ilyennek szíve, így ünnepek előtt? Most már mindegy is, megsértődtem...
Képzeld el, amikor a két kezembe vettem a wc tartály csövet és megtörtént a csoda! Hatalmas élmény volt! Szinte leírhatatlan örömmámorban és nem a vízben úszkáltam...
Ezen a sikerélményen felbuzdulva, a többi is megy nekem alapon, nekiállhattam bejglit sütni és tejfölös-sajtos pogácsát, a kettőt együtt, naná, hogy nem vallok vele szégyent! Nem kevesebb kitartás, türelem és idő kellett csak hozzá, mint a fenyőfaállításhoz és a vízvezeték szereléshez is. A többit elvégzik majd a mókusok...
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Olyan nyuszifüles kaktusza volt, mert azóta már azt is kidobtam... Átültette és nem szólt, hogy a kesztyűt használta... tele volt a kezem, piszok rossz érzés volt, amíg egy szálig megszabadultam tőle... Először a kesztyűt dobtam ki, de nem sokat ért amúgy sem, mert olyan vékony szivaccsal volt bélelve, hogy simán égette a kezem, ha nem voltam elég gyors...
Én elhiszem, hogy szépek és tetszik is, főleg ha virágoznak a kaktuszok, de az itt soha nem fog bekövetkezni, meg amúgy sem, a fokföldi ibolya sem... fsz-en lakunk, sötétek a szobák, télen pedig meleg, száraz levegő... hát én nem tudok párásítani annyira, hogy megmaradjanak... és segítsek rajtuk, még magunkon sem tudok mindig... Majd a mókusok! :-)
Sajnálom a kezed!
Hát éjjel leszedálva csak a naplódat olvastam el harmadszor, hátha megtalálom benne a kaktuszt. A hsz-eket nem vizsgáltam át.
Amúgy... Kellene a lányodnak egy bőr kertészkesztyű. Megértem, h ki dobtad. Milyen kaktusza van horgas tüskéjű?
Én elhiszem, hogy szépek és tetszik is, főleg ha virágoznak a kaktuszok, de az itt soha nem fog bekövetkezni, meg amúgy sem, a fokföldi ibolya sem... fsz-en lakunk, sötétek a szobák, télen pedig meleg, száraz levegő... hát én nem tudok párásítani annyira, hogy megmaradjanak... és segítsek rajtuk, még magunkon sem tudok mindig... Majd a mókusok! :-)
Igen, a kaktuszhoz, mert kettővel lejjebb írtam Ilikének és azt hittem te is el szoktad olvasni a hsz-eket, amit egymásnak írunk...
"...csak a kaktusz tüskéi ne lettek volna olyan szúrósak... mert ha nincs más, egyéb baj, akkor tesznek róla. Álmomban sem gondoltam volna, amikor a forró sütőből a sütőkesztyűmmel kiszedtem a tepsit, hogy előtte a lányom éppen azzal bűvészkedett a kaktuszai környékén... Gondolhatod, hogy azon nyomban kidobtam... Mi jöhet még?..."
Belátom, ilyesmire nincs idő. :-)
Amúgy... Kellene a lányodnak egy bőr kertészkesztyű. Megértem, h ki dobtad. Milyen kaktusza van horgas tüskéjű?
A kaktuszodhoz?
"...csak a kaktusz tüskéi ne lettek volna olyan szúrósak... mert ha nincs más, egyéb baj, akkor tesznek róla. Álmomban sem gondoltam volna, amikor a forró sütőből a sütőkesztyűmmel kiszedtem a tepsit, hogy előtte a lányom éppen azzal bűvészkedett a kaktuszai környékén... Gondolhatod, hogy azon nyomban kidobtam... Mi jöhet még?..."
Belátom, ilyesmire nincs idő. :-)
Kár, hogy Virág nem olvastad, biztos lett volna a kaktuszomhoz egy-két szavad?! :-(
Fel a fejjel, Évikém! Legalább nem fog hamar lekókadni a fenyőfád! Ami a többit illeti, épp' tegnap beszéltem a menyemmel, mondok visszesírom az időt, amikor társasházban laktam, mert ha valami baj volt, csak szóltam a közös képviselőnek oszt annyi. Itt meg valósággal(elég gyakran) letérdepelek a nagynehezen előbányászott szerelő előtt, aki tojik kijönni a megbeszélt időre.Da úgy látom, már mindenhol így van, úgyhogy maradok....A két kezemre mindig számíthatok, mint Te. Egyébként most éppen a kocsim akksiját"etetetem, remélem az a baj, a bevásárlásom előtt(mikor is nem máskor) bemondta az unalmast. szóval nem vagy egyedül...
A lényeg, hogy ne veszítsük el az optimizmusunkat és azért is ünnepeljünk jól! Ezt kívánom!
Puszi, Ica
Puszi!
A lényeg, hogy ne veszítsük el az optimizmusunkat és azért is ünnepeljünk jól! Ezt kívánom!
Puszi, Ica