A válozások ideje
2011. augusztus 18.
Anyu sír és én nem tudok segíteni neki.
Szeretnék, de nem megy. Mondok neki mindenfélét, vigasztalom. Bólogat, de közben potyognak a könnyei. Nehéz az elengedés, még akkor is, ha csak egy fekete cicáról van szó.
-Tudod, - mondja – először Apád, és most meg ő. Megint letört egy darab az életemből. Lassanként minden elkopik….
A bejegyzést írta: Kyra
Hozzászólások
időrendi sorrend
Gondoltam erre én is. De, azt hiszem, kell még néhány nap, amíg feldolgozza a veszteséget.
Inkább azt érzem bajnak, hogy újra éli azt a kétségbeesett tehetetlenséget, amit Apu elvesztése okozott.
Nekem nem lenne terápia, de egyik ismerősöm vett az idős apukájának egy új kisvizslát, mikor meghalt a kutyija. És most van kit sétáltatni a bácsinak.:)