újabb események régebbi események további események
15:26
Black Ice módosította a cikkét
13:09
Anyu válaszolt egy szavazásra
12:17
Black Ice új cikket töltött fel
07:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:19
gvali válaszolt egy szavazásra
06:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
06:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
15:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
06:10
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
23:49
Garminzchg regisztrált a weboldalra
20:45
Fortressnhm regisztrált a weboldalra
21:56
Sightegb regisztrált a weboldalra
19:00
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
09:07
Black Ice módosította a cikkét

A virágboltos

2019. március 10.

Vissza a naplóhoz

Reggel hétkor semmi mozgás nincs a városka főterén. Egyedül egy asszony karikázik át a téren, megáll a butikos közepénél, ott a boltja. Kinyitja az ajtaját, beüti a biztonsági rendszer kódját, ezzel hatástalanítva a riasztót, és betolja biciklijét egyenesen a raktárba. Mehetne a hátsó gazdasági bejáraton keresztül is, csakhogy ahhoz két háztömböt kellene megkerülnie. Friss tojást főzött a húsvéti sonkához, hármat a fiának, kettőt magának. A két adag kávét is kikészítette Janikának, aki várhatóan nyolc óra tájékán felébred, megreggelizik, tusol, kiglancolja magát és elmegy locsolkodni. Abban maradtak éjfél tájt, amikor előző éjjel hazaért a gyerek, locsolkodás után a nagyanyjánál ebédel és zárás után Piroska is odamegy, ott találkoznak, majd estefelé együtt mennek haza.
Az egész város tudja, hogy ünnepnapokon is délután egy óráig nyitva tart Balajtiné virágboltja, melyben a szép és friss virágokhoz a kedves vásárlók kisebb ajándéktárgyakat, bonbonokat, őrölt és szemes kávékat, márkás italokat is társíthatnak ajándék gyanánt. A tíz négyzetméteres eladótér zsúfolásig tele virágokkal, vágottakkal és cserepesekkel, szerényekkel és hivalkodókkal, olcsóbbakkal és méreg drágákkal egyaránt. Minden egyéb árut a raktárban tárol Piroska, mert sok errefelé a ragadós kezű és könnyen meglopják, mert egyedül dolgozik az üzletben. Hiába járási székhely a város, arányait tekintve itt is olyan szegények az emberek, mint a környező alföldi falukban. Biztos jövedelme a nyugdíjasokon kívül az állami alkalmazottaknak van, akik az önkormányzatnál és annak cégeinél, a kórházban vagy az iskolákban dolgoznak, no meg azoknak, akik vállalkozók. Magas a munkanélküliek száma, mert munkavállalóként képtelenség elhelyezkedni, mert munkahely az nincs. Alkalmi munkából is azok tudnak megélni, akiknek szakképzettségük van, mesteremberek, akik feketén dolgoznak, mert annyit nem tudnak keresni, amennyiből vállalkozóként megélnének. A Madártelepen lakók, többségükben roma emberek, az általános iskolai végzettséggel nem jutnak egyről a kettőre. Számukra marad a közmunka, melyből legfeljebb vegetálni lehet. Huszonöt évvel ezelőtt virágzott a huszonnyolcezer lakosú város. Idejártak a nagy áruházakba vásárolni a környező településekről, sőt, a piacokra is hozták az áruikat eladni. Jelentős keresletet jelentett a szomszéd falu határában működött szovjet laktanya is, ahonnan az iparcikkek és élelmiszerek vásárlásán túl ide jártak a tiszt feleségek fodrászhoz, kozmetikushoz, ruhát varratni, itt vásároltak cukrászati termékeket. Az áruházak bezártak, iparcikkeket a két multi áruház forgalmaz, azt is szűk választékban, pusztán az élelmiszer áruk kiegészítéseként, ruhaneműt pedig vagy a két kínai boltban, vagy a piaci árusoknál lehet vásárolni. Jelenleg mindössze tizenegy-ezren laknak a városban, közülük minden negyedik ember nyugdíjas. Szegény az emberek többsége, ám a látszatot mindenki fenn szeretné tartani, amennyire az lehetséges. A kórházi orvosok és a nővérek elvárják a paraszolvenciát, amely egyre szűkebb mederben csordogál és Piroska gondolt egy merészet. Nagy hirdetőtáblát csináltatott a kórház bejáratához, és lassan csordogáltak is az emberek a parányi virágboltba, hogy paraszolvenciaként virágot, bonbont, italokat vásároljanak a beteg családtagjaikat gyógyítók részére.
Első ténykedése, kicserélni a vizet a virágok alatt, meglocsolni a cserepeseket, és kereszthuzattal kiszellőztetni az egész helyiséget. Csípős a levegő reggelente, pedig korábban már egész tavaszias volt az időjárás. Hiába, ez még a szeszélyes április. Szellőztetés után kicsit fűt, hogy legalább tizenhat fokos legyen a hőmérséklet.
Ó, milyen jó lenne otthon lenni, felébreszteni Janikát, és a közös reggeli közben elbeszélgetni vele! Érettségi előtt áll a fia, mérnöknek készül. Jaj, csak felvegyék az egyetemre, ha már ennyit gürcölt, hogy meglegyen a tandíja. Nehéz egyedül gyereket nevelni, lelkileg is, anyagilag is. Óvónői bérből nem jutottak volna sokra. Szerencsére a válása utáni évben, tizenöt évvel ezelőtt, barátnője férje volt a város jegyzője. Az ő ötlete volt, hogy Piroska váltsa meg e kis üzlethelyiség bérleti jogát, és abban is segített, hogy rá két évre olcsón megvehesse a tulajdonjogát is. A profilon kellett meditálnia és azon, van-e elég bátorsága otthagyni a biztosat a bizonytalanért és belevágni a vállalkozásba. Édesanyja javasolta a virágboltot, és milyen igaza lett.
Előveszi a mindentudó kockás füzetét, és megnézi a mai napi előjegyzéseket. Öt megrendelése van a mai napra. Patai főorvos felesége azt ígérte, hogy visszahozza a húszezer forintos pálmát, amiért csak tízezret ad neki. Szegény virágot ideje lesz kiselejtezni, ami annyit jelent, hogy az előző sorstársait követve, átadja bizományi értékesítésre a három faluval arrébb lévő virágboltnak és rendel helyette egy új, különleges virágot. Strapabírónak kell lennie, mert gyakran szállítják, egyszer innen, egyszer meg vissza, és legalább ötször-hatszor megteszi ezt az utat, mire a végleges tulajdonosához kerül.
Óvónőként nem sokat értett a virágokhoz, ezért a fővárosban elvégzett egy virágkötő OKJ-s tanfolyamot. Három kolléganőjével azóta is tartja a kapcsolatot és eleinte elég sokat segítettek egymásnak, mind a négyen más pályáról kerültek erre a területre.
Készít magának egy csésze Nescafét. Forrón szereti, tejporral és egy szem cukorral.
Gondosan elkészíti a megrendelt virágokat, díszcsomagolásba burkolja és szép sorban a pultra készíti. Kilenc óra, ideje kinyitni a boltot.
Telefonon rendelték a csokrokat. Négynek ismeri a vevőjét. Az első rendelés egy cserép haragvirág, (mindenem a tied, imádatom mindörökké tart,) a gyógyszerészé lesz, aki rendszerint virággal kedveskedik nejének, amikor az előző hétvégén a barátaival kártyázott. A jelenlegi virág választása alapján úgy tűnik, nem egyszerű kártyapartit kell jóvátennie. A második egy nagy csokor virág, a könyvtáros fiáé, ma kéri meg a barátnője kezét. A szerelmes fiatalember Piroskára bízta, milyen virágokból készüljön, a csokor ezért az tartalmaz a kankalint (Nem tudok nélküled élni!), verbénát (Elbűvöltél!) Nefelejcset (Mienk az igaz szerelem. Sose felejts el! ), fehér rózsát (igaz szerelem) és liliomot (A tisztaság és az ártatlanság szimbóluma, de a termékenységé, a mulandóságé, a lelki szereteté, az egységé és a reményé is). A harmadik egy frézia csokor (megbízhatsz bennem) a cipészé, aki feleségével a negyvenedik házassági évfordulójukat ünneplik, ami egy hét múlva lenne esedékes, de most jön össze a népes család. A negyedik az egyes számú általános iskola szakácsnőjének készült, akit megrótt a lánya, hogy sohasem tesz díszt az asztalra. Neki egy cserép petúniát készít elő (Megnyugtat a jelenléted. ) És az ötödik a huszonegy szál mély bordó rózsából készült kerek csokor, melyre széles fehér szalagot kellett tennie a felirattal: SZERETLEK, ha véletlenül nem tudná a jelentését az, akinek szánják. Telefonon rendelte a csokrot - hangjáról ítélve – egy fiatal leány, aki nem mondta meg a nevét. Indoklásul elhadarta, hogy igazi meglepetésnek szánja, s nem szeretné, ha az illető előre megtudná. Kicsit meglepődött Piroska, mert nem pletykás, amit neki mondanak, azt megtartja magának.
Töri a fejét, mikor kapott férfitől virágot, de bármennyire is kutakodik emlékezete mély bugyrában, képtelen felidézni. Kizárólag a menyasszonyik csokor és a fiától anyák napjára kapott virágok emléke dereng. Húszévesen ismerte meg Balajti Karcsit, az örökké vidám fiút, aki elfeledtette vele Papp Bandit, élete nagy szerelmét, és akihez szülei tiltakozása ellenére a főiskola utáni nyáron feleségül ment. Nagyot hibázott, mert házasságuk három évig tartott. Bár, neki köszönheti Janikát, a világ legszebb és legjobb gyerekét, aki értelmet adott az életének.
Az ajtónyitástól megcsörren a kisharang, jelezvén, hogy megérkezett az első vevője. Hiába lett négynapos a húsvéti ünnep, melyet az elmúlt hetekben állandó jelleggel ismételt a média, mégis előfordult, hogy a locsolkodás napján jutott eszébe valakinek, hogy édességre vagy italra lenne szüksége, csakhogy Piroska virágboltján kívül valamennyi üzlet zárva tart. Nincs ezzel baj, mindössze annyi, hogy itt kizárólag virág mellé vásárolhatnak bármi mást. Ezer forint alatti bort nem is árul, a tömény italok is négyezernél kezdődnek. Meglehet, hogy rossz az üzletpolitikája, de nem vágyik arra, hogy jobb híján ideszokjanak az alkoholisták.
Hideg, szeles az idő, a vevők mégis egymásnak adják a kilincset. Veszik, viszik a virágot, bonbont és az italokat. Délig elad öt üveg Cointreau-t, négy üveg whiskyt, ugyanannyi vodkát és tisztességgel fogynak a borok is. Jönnek a megrendelt virágokért is, egyedül a rózsacsokor árválkodik a pulton.
Délre elfárad Piroska. Amikor felhívja az édesanyja, hogy megérkezett Janika, kéri, hogy ne várjanak rá az ebéddel, mert maradnia kell egy óráig. Legszívesebben bezárna, de nem teheti, mert ott a nyolcezer-négyszáz forintos rózsacsokor, amit ha nem visznek el, akkor alaposan ráfizet, mert kidobhatja az egészet. Kár volt előre elkészítenie, mert lehet, hogy csak egy vicc az egész. Igazán feltűnhetett volna neki a telefonáló gyerek volta és az, hogy sem nevet, sem telefonszámot nem hagyott, igaz, ez utóbbira ő sem kérdezett rá.
Újabb Nescafé-t készít, hátha az csillapítja az éhségét. Elképzeli, amint édesapja elmondja az ünnepi asztali áldást, és édesanyja tálalja a gőzölgő tárkonyos bárányragu levest, amiből Janika legalább két tányérral fogyaszt Azért annyival, hogy hagyjon helyet a többi fogásnak is. Magas, vékony, szője hajú a fia, akinek minden mozdulata egyre jobban hasonlít az apjáéra. Bezzeg Balajti Karcsi öt éve nem fizeti a gyerektartást. Válásuk után elköltözött a Dunántúlra, megnősült és három gyereke született. Nem a pénzt hiányolja Piroska, hála istennek annak nincs híján, persze bővében sem, hanem az apa-fiú kapcsolat hiányát. Ezt pótlandó Piroska édesapja úgy tekinti az unokáját, mintha a saját fia lenne és Janika is respektálja a nagyapját. Szeptembertől egyetemre jár a gyerek, felköltözik a fővárosba és attól tart Piroska, hogy akkor rászakad a magány. Rossz belegondolni, mi lesz vele az üresen kongó lakásban, ahol nem neszez a fia, mindenütt rend lesz, és munkából hazatérve a mosogatóban sem várják többé a napközben keletkezett mosatlan edények. Nem lesz kiről naponta gondoskodni, főzni, mosni, takarítani rá. Ha beszélgetni akar valakivel, akkor vagy vendégségbe megy, vagy vendéget hív, esetleg utolsó mentsvárként átmegy a szüleihez.
Miért éppen húsvétkor törnek rá ezek a gondolatok?
Édesapja időnként elejt egy-két megjegyzést, amikor kettesben vannak, mely szerint negyven évesen nem késő okosabban folytatni az életét, találhat magának társat, jobbat, mint amilyen Karcsi volt. Elhallgatja a papa szentenciáit. Nem reagál rá, mert erre nincs jó válasza. Mit mondjon? Papp Bandit tartotta élete nagy szerelmének, aki egyik napról a másikra minden ok és magyarázat nélkül szakított vele. Katasztrófaként élte meg a helyzetet, úgy érezte, hogy ezzel csúnyán megalázták, emberként és nőként egyaránt. Három éve alkottak egy párt, részletesen megtervezték a közös jövőjüket, mely a felsőfokú tanulmányaik befejezését követő házasságkötéssel kezdődően négy gyerek vállalásával folytatódott volna. Az is egyértelmű volt, hogy ott élnek, ahol Bandi szakmájának megfelelő állást kap, hiszen Piroska óvónőként bárhol elhelyezkedhet. Ebbéli elképzeléseiket mindkettőjük családja támogatta. Szakításuk után elköltözött a városból a Papp család és semmiféle hírt nem adtak magukról.
Lassan háromnegyed egy és még nem jött senki a csokorért. Pakolgatni kezd, hogy negyedóra múlva kiléphessen az ajtón. A raktárban is rendet rak. Öt perccel egy óra előtt megszólal a bejárati ajtó harangja és belép egy csinos, magas húsz év körüli kamaszlány.
- Jó napot kívánok! A megrendelt rózsacsokorért jöttem! Ez az a pulton? Nagyon szép! Mennyivel tartozom?
Fellélegzik Piroska. Az utolsó pillanatban gazdára talált a rózsacsokor, pedig épp arra gondolt, hogy hazaviszi és megfelezi az édesanyjával. Fizet a vevő és széles vigyorral az arcán távozik.
Hosszú volt a műszak. Odakinn a felhők mögül előbújt a nap. Piroska elvégzi a zárási ceremóniát és megkönnyebbülten ül fel a biciklijére, hogy hazakarikázzon. A téren tilos bárminemű járművel közlekedni, ám a mai nap egy kivételes eset. Rendőr biztosan nem jár erre, mert szorgalmasan ellenőrzik az országúton haladó autósokat. Nem alaptalanul. A sétáló utcában nem győzi kerülgetni a kissé illuminált ifjúkat, akik a locsolkodás során a piros tojás helyett szívesebben fogadtak egy pohár italt. A centrumtól elég messze laknak a szülei, még legalább negyed óra, míg hazaér. Igyekszik a mellékutcákon menni, ott nem kell nagy forgalomra számítani. Elég keskeny az úttest. A sok egyirányú utcában a parkoló kocsik között éppen csak elfér egy kocsi. Úgy érzi, mintha percek óta követné egy autó. Hátranéz, és valóban mögötte gurul egy német rendszámú autó. Nincs mese, felmegy a járdára, megáll, hogy elengedje. Csakhogy az azonnal megáll, amint melléér, kipattan belőle a vezetője, és öles léptekkel egyenesen hozzá tart.
- Szervusz, Piroska! Nem ismersz meg?
Hiszen ez a Papp Bandi! A hangjáról ismer rá, mert külsőleg nagyon megváltozott. Honnan került elő?!
- Kedvesem, engedd meg, hogy bemutassam a lányomat! Rita, gyere kicsim!
Megmozdul a föld Piroska lába alatt. A rózsacsokor vásárlója kipattan a kocsiból és széles mosollyal odafut hozzájuk.
- Csókolom! Papp Rita vagyok!
- Balajtiné Lantos Piroska!
A sarkon kezében egy utazótáskával, befordul Janika. Liheg a futástól.
- Szia, anya! Remélem, mindent bepakoltam, amire szükséged lehet! Tiszteletem, Bandi bácsi! Mehetünk, Rita?
- Hová akarsz vinni? Nekem holnap ki kell nyitnom!
- Nem kell, anya! Majd mi a papával elintézzük, csak add ide a bolt kulcsát!
- Mi ez, kisfiam? Összeesküvés!
- Az bizony! – vágja rá Bandi. – Amilyen gyorsan eltűntem az életedből, olyan gyors a visszatérésem is. Menjetek gyerekek. Köszönök mindent. Holnapután találkozunk! Sziasztok!
Másfél óra múlva a családi panzió éttermében ülnek. Előttük az asztalon kristályvázában ott díszeleg a rózsacsokor. Gondos kezek úgy rendezték el, hogy a jól látható legyen a díszítő szalagján a felirat: SZERETLEK! Bandi ebédrendelés közben sem engedi el Piroska kezét, akinek gyanúsan csillog a szeme. Huszonegy szál rózsa, huszonegy éve találkoztak utoljára. Magukra hagyja őket a felszolgálónő. Odahajol hozzá a férfi és a fülébe súgja:
- Szívem, ha ennyire meghatódsz egy csokor virágtól, akkor legközelebb parfümöt vagy ékszert kapsz tőlem! Jobb. ha mosolyogsz és beletörődsz, hogy a következő ötven évben állandóan melletted leszek!

- Yolla -



A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: