A virágnak is az a dolga...
2018. június 2.
Ahogy az időm engedi, persze szakítok rá egy keveset, hogy megcsodáljam, és végigpásztázom a területet a munkám végeztével, - mindig így szoktam - jólesőn nyugtázom a törődést. Tetszik, amit látok. Az én addigi fáradtságos munkám meghozza a gyümölcsét a virágok között is. Rengeteg a bimbó.
A virágnak is az a dolga, hogy gyönyörködtessen. Éppen ezért nincs szívem megfosztani őket az ágaiktól, mert ott a legszebbek a bimbók. Most éppen a bordó erőlködik, későn érő fajta. Nem is bírná ki a hosszú utat, mint ahogy én is olykor már alig-alig, de mennem kell, nincs mese. Szép lesz, csodálatos másnapra, amikor kinyílik, éppen akkor, a teljes pompájában, talán, ha egyszer látni fogom, de tudom, az a dolga, hogy kinyíljon, majd lehullassa szirmait.
Valahányszor öntözök, egy-egy vödör vízzel segítem a rózsáimat is, mert ínséges időket élünk, mifelénk nagy a vízhiány és ezt meghálálja. Most már takarékoskodnom kell, de talán kegyes lesz az időjárás az elkövetkezendő pár napban és hozzánk is eljuttat némi csapadékot, mert eddig nem bővelkedett. Már látom a ciszterna alját és ez nem jó jel. Imádok öntözni!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.