újabb események régebbi események további események
03:54
wadbikaiy új cikket töltött fel
03:46
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:12
Főnix Madárka új bejegyzést írt a naplójába
04:59
wadbikaiy új cikket töltött fel
04:53
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:07
Gegrfso regisztrált a weboldalra
08:32
WilliamVok regisztrált a weboldalra
07:39
Clara62 új cikket töltött fel
02:16
Scgbovk regisztrált a weboldalra
16:16
Xjjeztz regisztrált a weboldalra
04:13
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
04:09
wadbikaiy új cikket töltött fel
08:08
niczorrrr regisztrált a weboldalra
12:29
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:48
Clara62 új cikket töltött fel
23:21
Tündér módosította a naplóbejegyzését
23:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
21:31
Ilpaki új cikket töltött fel
09:23
Clara62 új cikket töltött fel
22:04
Főnix Madárka módosította a naplóbejegyzését

Advent

2017. december 6.

Vissza a naplóhoz

Keszulodes. Iden valahogy idot akarok az unnepre, nem munkat. Ugy gondolom, fenyot sem veszek, eleg a koszoru. A fozocskezest is redukalom. A velem elok ha tobbet akarnak, oldjak meg. Nem sutom agyon magam. Epp csak bejglit, mert milyen mar az, hogy boltit vegyek. Azt azert megsem.

Egyszer mar volt ilyen, de milyen a megszokas: hianyzott a karacsonyi surges-forgas. Kivancsi vagyok, iden is hianyzik-e majd.

Nektek is kivanok kellemes keszulodest az unnepekre. Koszonom, hogy vagytok, orulok, hogy ratok talaltam!

A bejegyzést írta: Cathy

Hozzászólások

időrendi sorrend

2017. december 11. 00:34

megtekintés Válasz erre: Ilona - 2017. december 9. 10:24

Kedves Cathy! Épp' ma hozta ki a FB ezt a versemet, így ide teszem, mint hozzászólást:

SÖTÉT, FÁRADT NAPOK

Vonszolják magukat a fáradt nappalok,
köd kapaszkodott a fénytelen tájba,
kora délutáni sötétség homályában lapozgatok
letűnt decemberek hóval borított albumában.

Lakásomban nappali lámpafény ingadozik,
szívemben derűtlen ünnepi készülődés,
ebédlőmben csak az ősi rézmozsár fénylik,
s már csak szokásból tölt el várakozás..

Talán majd este, ha begyújtok a kandallóba,
a tűz ropogása elnyomja a kinti varjak károgását,
s fényénél felidéződik a rég volt karácsonyok hangulata,
belopozik csöndem jelenébe, feledtetve a sötét varázst..

Kicsit pihenj! Puszi, Ilona

Ilona, borsozik a hatam a versedtol. Gyonyoru. Koszonom!
2017. december 9. 10:24

megtekintés Válasz erre: Cathy - 2017. december 8. 23:09

Evike, elgondolkodtadtal. Nem is tudom, egyszeruen elfaradtam. Semmi baj nincs, csak pihenni akarok Karacsonykor.

Diot torogetem en is, van mar szepen, tehat bejgli lesz. A tobbit meg majd meglatom.

Puszi!

Kedves Cathy! Épp' ma hozta ki a FB ezt a versemet, így ide teszem, mint hozzászólást:

SÖTÉT, FÁRADT NAPOK

Vonszolják magukat a fáradt nappalok,
köd kapaszkodott a fénytelen tájba,
kora délutáni sötétség homályában lapozgatok
letűnt decemberek hóval borított albumában.

Lakásomban nappali lámpafény ingadozik,
szívemben derűtlen ünnepi készülődés,
ebédlőmben csak az ősi rézmozsár fénylik,
s már csak szokásból tölt el várakozás..

Talán majd este, ha begyújtok a kandallóba,
a tűz ropogása elnyomja a kinti varjak károgását,
s fényénél felidéződik a rég volt karácsonyok hangulata,
belopozik csöndem jelenébe, feledtetve a sötét varázst..

Kicsit pihenj! Puszi, Ilona
2017. december 8. 23:09

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2017. december 8. 09:50

Katikám!

Te csak sürögj, forogj, addig élsz, megfordítva is igaz, addig élünk, míg süröghetünk, foroghatunk. Töltött káposzta, kocsonya nélkül ünnepek előtt vagy után és közben el sem tudnám képzelni. Tehát anyu is tudja, miért dolgozik előre. Közben egy-két frissen sült, amit játszva-dalolva is, de elkészítünk már csak a magunk kedvére is. Sosem tudhatod előre mikor gondolják meg magukat a gyerekek?!

A hazainál nincs is jobb! Éppen ezért a diót még most is töröm és töröm és töröm... :-)

Pusza!

Evike, elgondolkodtadtal. Nem is tudom, egyszeruen elfaradtam. Semmi baj nincs, csak pihenni akarok Karacsonykor.

Diot torogetem en is, van mar szepen, tehat bejgli lesz. A tobbit meg majd meglatom.

Puszi!
2017. december 8. 23:06

megtekintés Válasz erre: Anyu - 2017. december 7. 14:14

Kedves Cathy!

Én is érzem így néha.Ám ahogy te is írtad hogy utólag hiányzott a sürgés-forgás,ami nekem is hiányozna.Mert jó ha kevesebbet kell forgolódni,de az is egyfajta öröm,mert a szeretteidért teszed.Én inkább úgy próbálok egy kis nyugalmasabb időt nyerni,hogy előre dolgozom.Amit csak lehet elkészítem előre.A lakást is napról napra dekorálom apránként.Karácsonyra azért minden össze szokott állni.Tedd ahogy neked jó,a család meg kénytelen lesz alkalmazkodni,de utólag ne bánd ha így volt jó,nem lehetsz mindig másokra tekintettel!
Puszi

Mar csak abba is elfaradok, ha ragondolok, mennyi munka lenne rendesen vegig csinalni a Karacsonyt. :D Egyenlore tartom magam ahhoz, hogy nem vallalom tul magam. Aztan majd meglatom.

Puszik Anyu!
2017. december 8. 09:50
Katikám!

Te csak sürögj, forogj, addig élsz, megfordítva is igaz, addig élünk, míg süröghetünk, foroghatunk. Töltött káposzta, kocsonya nélkül ünnepek előtt vagy után és közben el sem tudnám képzelni. Tehát anyu is tudja, miért dolgozik előre. Közben egy-két frissen sült, amit játszva-dalolva is, de elkészítünk már csak a magunk kedvére is. Sosem tudhatod előre mikor gondolják meg magukat a gyerekek?!

A hazainál nincs is jobb! Éppen ezért a diót még most is töröm és töröm és töröm... :-)

Pusza!
2017. december 7. 14:14
Kedves Cathy!

Én is érzem így néha.Ám ahogy te is írtad hogy utólag hiányzott a sürgés-forgás,ami nekem is hiányozna.Mert jó ha kevesebbet kell forgolódni,de az is egyfajta öröm,mert a szeretteidért teszed.Én inkább úgy próbálok egy kis nyugalmasabb időt nyerni,hogy előre dolgozom.Amit csak lehet elkészítem előre.A lakást is napról napra dekorálom apránként.Karácsonyra azért minden össze szokott állni.Tedd ahogy neked jó,a család meg kénytelen lesz alkalmazkodni,de utólag ne bánd ha így volt jó,nem lehetsz mindig másokra tekintettel!
Puszi
2017. december 6. 20:25
Nem is értem régebben hogy voltam képes annyiszor bejglit sütni, ahányszor karácsonyig elfogyott. Hát persze, az akkori szokások vittek rá... Amit még nagyon szerettem az a biszkvit kenyerek a legkülönfélébbek, de az igazi mégis csak a gazdag gyümölcskenyér volt. Az is mindig elfogyott a melóhelyen. Nagy volt a keletje... Hová tűnt a lelkesedésem? Vagy mégis értem, mert akkoriban nem volt ilyen drága a tojás?! :-)

Biztos, ami biztos, a hozzávalók nagyját már apránként begyűjtöttem, töröm a diót ezerrel...

Puszi!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: