Akár én is lehetnék Te
2012. november 29.
Akár én is lehetnék Te!
Sajnálhatnám magam, sirathatnám az eltűnt ifjúságomat. Sorban állhatnék segélyért a hivatal előtt, szidhatnám a rendszert, és siránkozhatnék a meg nem értettségemen minden arra járónak, aki megáll egy pillanatra, hogy meghallgasson.
Vagy éppen járhatnék plázázni , utána a Mekiben kibeszélném a szemét uramat, aki ráül a pénzre és csak csurrant cseppent valamit este vacsora után, csak ne kelljen hallgatnia a Juli Nercét, vagy a Kovácsék új Mercijét.
Akár én is retteghetnék a váróban vizsgálatra várva, vagy feküdhetnék a műtőasztalon borzongva, hogy felébredek-e valaha, vagy éppen bejön-e valaki meglátogatni, ha jön a látogatási idő.
Igen, sok mindenki lehetnék én is, de szerencsére én csak én lehetek, a saját kis életemmel és félelmeimmel, az apró örömeimmel és bosszúságaimmal.
A bejegyzést írta: Nurse
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Kedves Nurse!
De milyen jó, hogy mégis én vagyok én! :)
Pussz,
Tündér
De milyen jó, hogy mégis én vagyok én! :)
Pussz,
Tündér