Akkor megint szombat!
2011. július 2.
- Te sose kelsz fel? – tépi fel a szobám ajtaját és az addig békésnek tűnő pillanat hirtelen tova tűnik. Elszáll…, a csend megtörik,… az álom kiröppen. Felébredek. Az álmomnak nyoma sincs már bennem, ez ártatlan kérdés ott csörgedezik a fülemben és rádöbbenek, még élek. – Milyen kedves ébresztés tőle - tűnődök.
- Muszáj neked így berontani? – adom meg a részemről természetesnek ható választ és már tudom ez a napom sem indult el hiába. – Jó reggelt! – teszem hozzá csak úgy mellékesen.
Bámulatos mennyit fejlődött az utóbbi időben a szókincse, amit a reakciójából kiolvasok. A gondolatait szinte csak a trágár szavak szótárából meríti. Egyformán tud szapulni mindenkit, aki elmegy az ablaka alatt, az utcán ha véletlenül keresztezik az útját, a boltban, ahol a pénztáros rosszul nézett rá, de legelsősorban az életemet édesíti meg, amikor hozzám intézett kedves szavait hallgatom.
Mi sem természetesebb ennél - tűnődök, hiszen az anyja vagyok, immáron negyven éve nyűjük egymást, soha szét nem váló erős szálak tartanak bennünket szorosan össze.
A köhögési rohamok egyre gyakrabban törnek rám. Visszafordíthatatlan tudom milyen apropóból fuldoklok. Honnan is tudná azt, amit én már igen, hogy ez az állapot egyre csak rosszabbodik. A kísérleteim, hogy megértse, ami napnál világosabb, sorra kudarcba fulladnak. Lepereg róla mint a viasz. Minden szó szinte felesleges. A dolgok újra csak megismétlődnek.
Van, hogy csak hallgatok, van, hogy ordítok, de egyik sem vezet sehová. Valahová biztosan!
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Éva!
Nincs borzalmasabb dolog az egyedüllétnél! Erre akkor jönnél rá, ha magadban kellene élned. Surlódások mindenütt vannak, de ezek mögött is ott van a féltés, az aggódás:-)
Az egészséged romlásáért egyértelműen csak magadat okolhatod! Addig játszol a tűzzel, amig késő lesz! Dobd el a cigarettát! Ne keresd a bajt, jön az magától!
Puszillak
heleenke
Köszönöm, hogy itt jártál és olvastál, a hsz-ed. Igazad van borzalmas lenne.
Csak egy pici kitérő. Akkor is egyedül lennél, ha a hozzád intézett szavakat már meg sem hallanád, nem is válaszolnál, hiszen nem mondta senki.
Nem tartok itt, hiszen olvastad. Szól hozzám, a maga módján, és én válaszolok, a magam módján. Ennyi a kapcsolat, nem több. Ez a szomorú.
A egészség rombolás? Mi tesszük saját magunkkal, ki a kajában meríti ki, a mértéktelenséggel, és abban éli ki azt, ami hiányzik, más meg mással. Nyilván egyik sem jó. És én ezzel tisztában vagyok.
Puszi,
Éva
Nincs borzalmasabb dolog az egyedüllétnél! Erre akkor jönnél rá, ha magadban kellene élned. Surlódások mindenütt vannak, de ezek mögött is ott van a féltés, az aggódás:-)
Az egészséged romlásáért egyértelműen csak magadat okolhatod! Addig játszol a tűzzel, amig késő lesz! Dobd el a cigarettát! Ne keresd a bajt, jön az magától!
Puszillak
heleenke
Szia kedves Tatjana!
Említed, hogy 4 éves a lányod, ha tudnám a "szitut", ami hasonló..., mint mondod?- minden aprónak tűnő dolog segíthet. Még nem érti a dolgokat, de fel fog nőni és nem mindegy egyikőtöknek sem, hogy mit hoz a jövő. Ezért érdemes róla beszélni, hogy ne legyen már késő, mint az én esetemben.
Te még tehetsz talán valamivel többet, mint én tettem, amikor az én lányom volt annyi idős, mint a tiéd most, hogy ne kerülhess abba a helyzetbe, amibe én vagyok. Mi vagyunk!
Köszi, hogy olvasol.
Éva
Tatjana
Drága Évi! A stressz is okoz furcsa dolgokat az emberbe mindenkinél mást, illetve a dohányzás sem biztos hogy jót tesz, viszont akár milyen is a te gyermeked, s nem vagy egyedül!
Vigyázz magadra nagyon!
Puszillak Orsolya
Tudnék mesélni, hogy mi fokozza a stresszt. De mi volt előbb? Visszapörgetni az idő kerekét, nincs rá képességünk. Rá kell jönnünk, van nálunk sokkal erősebb.
Élünk vele, vagy nem, ez rajtunk múlik.
Vigyázok!
Puszi,
Éva
Legalább neked van igaziból is lányod, aki csak a tiéd. :)
Az enyém még csak 4 éves, de a szitu hasonló....talán annyi különbséggel, hogy ő még lehet, hogy nem érti a dolgokat, amikről beszélek neki.
szóval megértelek.
Vigyázz az egészségedre!
szép napot!
Említed, hogy 4 éves a lányod, ha tudnám a "szitut", ami hasonló..., mint mondod?- minden aprónak tűnő dolog segíthet. Még nem érti a dolgokat, de fel fog nőni és nem mindegy egyikőtöknek sem, hogy mit hoz a jövő. Ezért érdemes róla beszélni, hogy ne legyen már késő, mint az én esetemben.
Te még tehetsz talán valamivel többet, mint én tettem, amikor az én lányom volt annyi idős, mint a tiéd most, hogy ne kerülhess abba a helyzetbe, amibe én vagyok. Mi vagyunk!
Köszi, hogy olvasol.
Éva
Vigyázz magadra nagyon!
Puszillak Orsolya
szóval megértelek.
Vigyázz az egészségedre!
szép napot!
Szót sem érdemel. Ez egy állapot, ami hosszan tartó, mondhatnám végleges.
Nem mindig ordítok, csak néha. Nem mindig hallgatok. Többször próbálok ész érvekkel előhozakodni. Nem sok sikerrel. Meg sem hallja, ha halkabban mondom, csak amit akar. Tudod a szavak attól lesznek érthetőek a számára, ha hangsúlyosak. Akkor megérti, ha mást nem, akkor azt, hogy kiabálok. :-)
A többit én idéztem elő, már régen. Késő bánat.
Örülök, hogy hiányoztam a létszámból Lakyluck!
Itt vagyok. Igyekszem ilyen módon megosztani a gondolataimat veled is. Ha belefér amúgy elfoglalt életedbe. Megértelek.
Köszönöm, hogy a szíveden viseled a gondomat.... és a telefont.
Puszi,
Éva
Csökkentsd kicsit a cigit...
Ne ordíts, ne hallgass, szépen, nyugodtan próbáljatok beszélgetni. Hallgasd meg a másikat, próbálj meg ráfigyelni...
Aztán mondd el te is, nyugodt hangon, mi a te problémád...
Talán megsértettelek valamivel? Mert mostanság nem intézel hozzám gondolatokat.
Az együtt lakó, különböző korosztályú emberek közt gyakran van nézeteltérés, pláne akkor, ha rokonságban vannak. A feszültséget a körülményeink nehézségei is növelheti.
Sajnálom, hogy nem tudtok a lényeges dolgokról kommunikálni. Ha már úgyis felébredtél akkor felhívlak...