Alex és más dolgok

2022. szeptember 2.

Vissza a naplóhoz

2020. augusztus 9.-i jegyzetem:

Álmatlan vagyok megint, szóval írok, addig is leköt valami.

Amikor hozzámkerült kölyökként, már akkor is bőrproblémái voltak, amik lassan gyógyultak csak meg. Az állatorvos, aki akkor látta nem tudta megmondani, hogy mi a baja, utána magától rendbejött - legalábbis úgy tűnt. Hónapokig nem volt problémája, aztán újra felütötte a fejét és ez így ment egy ideig, persze a doki hümmögött, aztán javasolt ezt, azt, majd amazt, minden ki is lett próbálva, de nem hatott semmi. Kb. 2 évig megint semmi baj nem volt, erre most megint kiújult a probléma, ráadásul erősebben, mint eddig bármikor. Eddig csak a feje búbján és a hónaljában jött ki valami nagy, kemény, plakkos cucc és ott a szőre is kihullott, de aztán rendbejött, meg nem vakaródzott ennyit és így, ám most rövid idő alatt tele lett olyan dudorokkal és szó szerint a fél kutya kezd megkopaszodni, napok óta csomókban kihullott szőrkupacokat szedegetek össze. Hátközéptől a feneke felé olyan lett, mint akinek nekiestek hajvágógéppel és pármillisre lenyírták a bundáját, de hullik már az orra mellett, a lábain és a szemei körül is a szőr. Vakaródzik is, meg rágja magát, amitől itt-ott már vérzik is a bőre és gyakran nyüszít is szerencsétlen kínjában, nem maradhat így. Nem bolhás, a bőre plakkos és újra kinövései vannak ~ 2 év tünetmentesség után, gyorsan elvesztette a bundája egy részét. Beszéltem a dokival, hátha ez az orvos rájön mi a gond, mert valami nagyon nem kóser szegény cimbivel, meg gallér kell rá, hogy ne tudja rágni és vakarni a bőrét. Mivel lehetetlen elvinni az orvoshoz, mert nagyon erős és nagyon húz, elránt mindenkit, így a doki fog kijönni és itt vizsgálja meg, csak kell egy szájkosarat venni, mert különben megkajálja az orvost. Nyilván látatlanban nem tud diagnosztizálni, de azt mondta, hogy az elmondottak alapján immunbetegségre gyanakszik. Az rohadt jó lesz! Majd vesz vért is arra irányulóan, aztán kiderül, hogy tényleg az van-e? A bőrtünetek természete és a remisszió-kiújulás váltakozása a gyanús azt mondta, meg azt is, hogy kutyáknál ritkábbak az immunbetegségek, inkább macskáknál jellemző, de ő is benne lehet a ritka kivételben. Fater már kb. temeti, de mondtam neki, hogy várja már meg az eredményt! Én szokás szerint még bízom, amíg be nem bizonyosodik, hogy tényleg az a probléma. Ha más, akkor annál jobb, csak kezelhető legyen egyrészt a kutya érdekében, másrészt szar, hogy mindig elveszítünk egy kedvencet ilyen-olyan betegségek miatt. Csak az idén elment már 3 kölyökkutya és a Frici, tavalyelőtt a Margit, azelőtt 2 évvel a Szutyok és a kölyke, szóval szar a statisztika, de akkor is bízom abban, hogy ezúttal menthető és kezelhető lesz a kutyám!

Kaptam egy fasza franciaágyat, van hozzá két éjjeliszekrény és két puff is. A szomszéd srác ideadta, gondolom újat vett helyette, de ez is újszerű állapotban van. Fekete, azt a színt meg csípem és ha a balf@$z Péter miatt nem marad ott a fekete szekrénysorom az előző lakhelyünkön, most egész' pofás lehetne a bútorzatom.

Fater kapott egy bringát, amiért segített valamelyik nap a szomszédnak. Nem egy mai darab, de a célnak megfelel. Ki kellett pofozni, meg majd fékbovdent és gumit is kell cserélni, plusz működő csengőt venni rá, mert a jelenlegi be van krepálva, aztán had szóljon. Egész' jól ment vele ahhoz képest, hogy 30 éve nem tekert. Én is kipróbáltam, kíváncsi voltam hogyan megyek, pedig én csak kb. 10 éve nem bringáztam, de nagyon béna voltam. :-D Az egyensúlyérzékemnek évek óta annyi, ez pedig vicces pillanatokat szült. Asszem' mégsem veszek cangát, mert dőlök el, meg húz el a fejem is és nem sikerül belőni, merre van az előre, pedig eljátszottam a gondolattal, hogy veszek, mert anno kb. szimbiózisban voltam a járgányommal. Annyit tekertem, hogy nem egyszer feltört a nyereg. Úgy vagyok ezzel is, hogy nem az a lényeg, hogy már nem megy, hanem az, hogy rengetegszer megtehettem, ebből pedig tudok töltekezni.

A bejegyzést írta: Arnold91