újabb események régebbi események további események
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:16
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Álom

2011. február 20.

Vissza a naplóhoz

Ma is az Apukámmal álmodtam, mint oly sokszor a halála óta.

„Utamat állta a zárt kertkapu, nem reagált a rángatásra. Ügyetlen vagyok, nem tudok bemenni, habár kulcsom van. Vajon miért nem használom?
Lépegetek befelé a beton járdán, halkan koppannak lépeseim. Az apró zajra összehajolnak a nagyra nőtt Johannus rózsák, fehér fejüket összedugják, suttogásuk érthetetlen. Virágos boltív alatt haladok előre, minden fehér és ragyogó. A házunk is, falain vadvirágok nőnek. Nézem őket, és nem tudok örülni, mintha bennem megfagytak volna az érzések. Apura gondolok. Oly régen nem adott hírt magáról, talán már meg is halt.
Megyek tovább az utamon. Hulló szirmok simogatják arcom, zöld levélkék integetnek, hátam közepébe egy tekintet fúródik. Érzem jelenlétét, de nem látom, hiába fordulok vissza többször is. Csak a virágok kacagását hallom.
Belépek az étkezőbe, a villanyfénynél férfi sziluettet látok. Felismerem. Apu.
- Hogy tehetted ezt? - panaszkodom neki.- Annyira vártunk.
Anyu lépcső tetején áll a nappali szoba ajtajában, nem szól csak bólint.
Apám hangja átölel:
- Végig itt voltam, nem vetted észre, kislányom? Hát nem láttad ?"

A bejegyzést írta: Kyra

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. február 21. 09:28
Szia Kyra! Hiányozni fog egész életedbe, de az megy tovább és a szeretet soha nem múlik el elhunyt szeretteink iránt! Legyen szép napod! Orsolya
2011. február 20. 21:14
Kedves Kati !

Köszönöm, hogy elolvastad.
Azt mondják, hogy a múló évek elmossák a fájdalmat. Lehet. De, a hiányérzet megszűnik valaha?

Kyra
2011. február 20. 20:20
Meghatódva olvastalak ..
Még nem engedted el..
Még visszatartod Őt....
Még nagyon fáj a távozása!

Nem tudni meddig tart ez..
lehet sokáig visszatáér ez az álom..
Lehet életeden átkísér..
Majd leülepszik és lelkedben megnyugodva" éltek..együtt"
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: