Amíg tudok járni...
2018. március 26.
Szavam se lehetne azok után, amit itt egy fiatalembertől olvasok naponta, hogy mennyi gonddal, bajjal, betegséggel küszködik már évek óta és csak vizsgálgatják, találgatják.
Addig nem, amíg tudok járni nem lehet szavam... Kiabálni a fájdalomtól azt lehet a lépcsőn lefelé jövet-menet, hogy felfigyelnek rád és nem értik, mi a baja ennek az embernek?
Semmi különös - mondanám, csak a bal térdem akart kifordulni magából egy pillanatra, a jobb bokámba belenyílalt a fájdalom, amúgy meg alig tudok a két sarkamra állni úgy fáj a csontom... "Mozgáshiány. Elhasználódott ízület-, porc, csontok. Nincs ebben semmi csoda" - csak már ott tartanék, hogy azt mondaná az orvos "na akkor építsük fel a terápiát!"
Erre ugyan még várhatok két hetet, mert időpontot azt csak nagysokára kaptam, addig pedig még talán magától is meggyógyulhatok, csak egy kis kerti munka hiányzik hozzá. Igen ám, de odáig el is kellene jutni!? :-)
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.