Április..
2017. április 8.
Az április... Milyen könnyű lenne ráfogni, mindennek az okozója.
Szeszélyes. Nem így van ez! - Akkor ki a hibás? - Az ember maga..
Ha országosan ekkora nagy bajok vannak, kicsiben ez még inkább megnyilvánul. Tapasztalom. Jelen van családokban, rokonságban
az abszolút érdektelenség, az összetartozás teljes hiánya,
a közömbösség egymás iránt, az eltávolodás, a kiábrándultság mindenből
és mindenkiből. Micsoda?! Egymásból is?!
Unokatesók (fiatalabb generáció), akik azt sem tudják milyen sokan vannak, hogy léteznek. Nagynénik... (tántik). Meg sem kérdezik, hogy vagyok, vagytok...
Lenne itt mit javítani, talán még nem késő, mondják többen, én hallgatok...
A visszaszámlálás megkezdődött. Csak a magam nevében beszélhetek.
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Amikor írok, szólok, minden esetben zenét is hallgatok!
...mert a szavak nem fogynak el, (de ha mégis megtörténne) akkor más sorrendben szükségeltetik leírni, és egyből más értelmet is kap!
"Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja"
Ernest Hemingway
Dehogynem! Ezt meg én mondom :)
Pál László, amikor megismerkedett Munkácsy Mihállyal, itt kihagyok sok előzményt....hazafelé sétálva megszólalt Pál: mi ketten biztos nagyon jó barátok leszünk! Munkácsy megkérdezte, hogy honnan gondolod? Mire Pál: már több, mint egy órája megyünk egymás mellett szótlanul, ami erre utal! Így is lett, de az egy másik történet!
Egyetértek a szótlansággal is :)
és csak halkan súgom...értem
Minden szavaddal egyetértek. A szótlansággal, mert néha arra is szükség van, különösen. Sajnos, az a legbeszédesebb, de majd magunkban mondatokká formálunk.
Kellemes ünnepeket kívánok!
Puszi!
...mert a szavak nem fogynak el, (de ha mégis megtörténne) akkor más sorrendben szükségeltetik leírni, és egyből más értelmet is kap!
"Amit az ember leírt, az többé nem sanyargatja"
Ernest Hemingway
Dehogynem! Ezt meg én mondom :)
Pál László, amikor megismerkedett Munkácsy Mihállyal, itt kihagyok sok előzményt....hazafelé sétálva megszólalt Pál: mi ketten biztos nagyon jó barátok leszünk! Munkácsy megkérdezte, hogy honnan gondolod? Mire Pál: már több, mint egy órája megyünk egymás mellett szótlanul, ami erre utal! Így is lett, de az egy másik történet!
Egyetértek a szótlansággal is :)
és csak halkan súgom...értem
https://www.youtube.com/watch?v=TlR49RV2p5M
:-)
Akinél ez eredményhez vezet, csak örülni tudok!
Ma már úgy vagyok vele, hogy aki évekig nem keresett, annak ellenére, hogy én igen, annak nem is hiányzom!
Tanulság! Annak kell örülni, és azt kell megbecsülni, aki, ami van!
Így boldogabb vagyok, mert tudom azt is, kire számíthatok, s kire nem!
S, hogy morbid legyek: ha meghalok, és bizonyos illetők kimerészkednek a temetésemre, képes leszek felébredni, és szembeköpni azt, aki ezidáig lesz@rt!
Évi, én is csak azt tudnám írni, amit Anyu. Tudod, akkor jön rá az ember arra, milyen jelentősége van a kapcsolattartásnak, mikor egyszercsak szétnézel és majdhogynem gyedül találod magad.Mindenki kihal körülötted...Neked még jó, mert úgy látom, Ti még többen vagytok. Ha ők nem is, de akkor Te kezd el az érdeklődést, amíg lehet. Most jó alkalom a húsvét erre, pihenj és egy csendes órában telefonálj néhányuknak. Hidd el, örülni fognak és Neked is megnyugvás lesz..
Most viszont várom, hogy elálljon az eső, neki se eredjen és folytatom az abbahagyott melót, kintekunta... :-)
Természetesen Sanda!
Amit leírsz, abban sok igazság van. Ma például annyira törődött vagyok, képtelen lennék bárkivel is még a telefonon keresztül is akár pár szót váltani. Elfáradtam. Ez már a harmadik nap volt és kicsit sok a fizikai munkából. Nem azért mondom, de még egy rozsdás talicskát is beüzemeltünk... A szükség nagy úr. Tudod te mit nyom egy 25 kilós zsák cement? Hát most megtudtam, na és kettő? Még a fésű is megállt ma estére a hajamba, annyira bebetonozódott... :-)
Puszi!
Hozzászólhatok én is?
Szerintem az a baj, hogy nagyon nehéz az élet, ezért mindenki a saját túlélésével van elfoglalva....Már nem jut energiája a másik emberre.
Amit leírsz, abban sok igazság van. Ma például annyira törődött vagyok, képtelen lennék bárkivel is még a telefonon keresztül is akár pár szót váltani. Elfáradtam. Ez már a harmadik nap volt és kicsit sok a fizikai munkából. Nem azért mondom, de még egy rozsdás talicskát is beüzemeltünk... A szükség nagy úr. Tudod te mit nyom egy 25 kilós zsák cement? Hát most megtudtam, na és kettő? Még a fésű is megállt ma estére a hajamba, annyira bebetonozódott... :-)
Puszi!
Szerintem az a baj, hogy nagyon nehéz az élet, ezért mindenki a saját túlélésével van elfoglalva....Már nem jut energiája a másik emberre.
Évám!
Néha rajtunk is múlik.Ha túl nagy a csend,kezdjük el mi! Vegyük fel a telefont és kérdezzünk rá mi,hogy vagy? Hidd el,néha csak ennyi kell!Vissza lehet találni egymáshoz,amíg nem késő.
Puszi
Azt viszont érzem, hogy a közönyt, ha idáig eljutott az ember, és eluralkodott lassan már benne is, rokonságon, családon belül, nagyon nehéz feloldani. Az okát sejtem, de most már a "hogy vagy" kérdésnek is akkor lenne csak értelme, ha az komolyan is érdekelné a másikat... Sajnos ennek ellenkezőjét érzem.
Még szerencse, ha legalább valaki számon tartja a sokaságot... Azt hiszem mindenkinél az idő a kevés, persze ez egy további kérdést vet fel, hogy mindenkinek annyi, amennyit erre szán. Én sem lehetek ez alól kivétel... Itt tartunk...
Puszi
Néha rajtunk is múlik.Ha túl nagy a csend,kezdjük el mi! Vegyük fel a telefont és kérdezzünk rá mi,hogy vagy? Hidd el,néha csak ennyi kell!Vissza lehet találni egymáshoz,amíg nem késő.
Puszi