Az ember egy hiszékeny lény...
2016. február 17.
Az ember egy hiszékeny lény. Esélyt ad az utolsó után is, szeret, ha százszor összetörik is, megbocsájtja a megbocsájthatatlant is... Képes hinni még ha százszor csalódott is... Az ember a szívével képes az eszét felülbírálni újra és újra, és amíg erre képes, addig tud igazán szeretni is... Mert igazán szeretni ésszel nem lehet, csak szívvel... :)
A bejegyzést írta: tatjana
Hozzászólások
időrendi sorrend
és igen, lehet tudat alatt viszonzást "várunk" :)
az élet majd igazolja vagy cáfolja a dolgokat. Most hagyom a dolgokat maguktól "történni"......
Én mindig azt hittem, hogy létezik önzetlen szeretet, de lassan belátom a tévedésem. Tenni valamit valakiért, ha nem szívből teszi, hanem ésszel, elvár valamit cserébe, az számítás, az már nem szeretet, az már érdek...
És fordítva vajon képes e az ész a szívnek "megmondani" mit érezzen?
Az igazi szeretet lenne, ha elfogadnánk a másikat hibáival együtt, de az rengeteg áldozattal és lemondással járna. Ki az, aki erre képes, vagy csak bebeszéli magának... és ha holnap rádöbben rosszul döntött, akkor kíméletlenül eldobja?... megsérti, megalázza... Talán ezekre nincs is válasz, mégis keressük...
Puszi
Biztos, hogy a megbocsajtas azt jelenti, hogy ujra es ujra boldogan belelepek ugyanabba a csapdaba?