Az erdő szélén.. (Játékra)

Olvasóimhoz!

Soha nem voltam a "játékoknak" elrontója, de lássuk be végre, hogy ez a lap - nincs az az ötlet, amitől felállna - mert egyszerűen képtelen erre önmagában.
Az amatőr látogatók ereje, ráhatása ehhez kevés, véges.
Hiányzik a lap mögül a törődés.
Tökre mindegy részünkről (még megmaradt amatőr írók) erőltetése, ha egyszer az érdeklődés mögüle valahol elveszett.
Hiányzik a hihető, hozzáértő kritika. Úgy érzem már csak azért szólunk egymáshoz, hogy a látszatot némileg fenntartsuk.

Ideje lenne az illetékesnek megmutatnia magát és szólni ehhez a már-már rossz hangulathoz egy-két szót. Mindenki érdeke azt kívánná!

Azért bátorkodtam leírni e pár sor negatívot, mert a hsz-ekben olvasom imitt-amott, hogy ez a lap igen "leült"..., "dobjuk már fel valamivel!".. Hát ez nem rajtunk múlik, azt hiszem többször is bebizonyítottuk már.

Kívánom, hogy eljusson az illetékeshez e pár sor, ha nem, akkor így jártam.

Üdvözlettel, Éva

Hát ez az Sanda, ezen kell felülemelkedni és nem hagyni, hogy legyűrjön. Írj te is, és legalább addig nem gondolsz rá. :-)

Ez egy nagyon súlyos, kivétel nélkül mindig halállal végződő betegség, melynek a neve öregedés.

Nem megy, gyerekek.

Sírni tudnék a fáradtságtól.

Valami nagyon nem stimmel velem az utóbbi időben.

Persze, ez egy játék, remélem, sokan írunk rá, s legalább olyan kedvelt lesz, mint az ötszavas játék.

Emillio naplóbejegyzéséhez nem tudok hozzászólni, ugyanis egy ideje - kölcsönösen - le vagyunk tiltva egymásról. Hát istenem! Van ilyen..

Azért megtaláltam a módját a csatlakozáshoz, mert hiszen itt a játék a lényeg, nem? :-)