Azért vannak a jóbarátok
2018. november 21.
Tegnap borzasztó napom volt. Mérgemben bele is rúgtam Rencike hátsófelébe, akarom mondani hátsó kerekébe, mert megint cserbenhagyott. Eddig csak becézgettem, de hálátlan volt.
Mivel havaseső esett, kaptam magam, gondoltam, jobb, ha most megyek el a bevásárlást megejteni, míg nem lesz fehér minden, ugyanis nem szereltettem fel téli-gumikat, minek, csak ide megyek a közeli városba, aztán meg ha most bevásárolok, egész decemberben itt pihenhet Rencike az udvaron.
Szépen el is indult, két utcával odébb beszaladtam a nemzetibe bagóért, még öt perc sem volt. De Rencike tojt elindulni. No,a szemben lévő ételbárból kiszaladt vagy hat ember, tolták-vonták, hogy ők majd megmutatják, közben kaptam a jótanácsokat, hol szerezhetek be akkumulátort, ami jó is, meg olcsó is, csak 15500 Ft. De a kocsi megmakacsolta magát, így nem a legjobb kedvvel hazaballagtam. Gondoltam, szólok a szomszédomnak, mert ő ért hozzá, meg bikája is van. De pechem volt, mert sajnos az unokáját kellett kórházba vinnie.De milyen a sors! A keresztfiam pont telefonált, mondtam, nagy a baj, jött is azonnal, visszamentünk a tetthelyre, de már csak vontatásról lehetett szó.Kicsit vakaróztam, mert eddig ilyet nem csináltam, én ültem be Rencikébe, tehát engem húztak. Ment is ez szépen az első kanyarig, amikor is enyhén szólva lesodródtam az útról, félig az árokba egy villanyoszloptól 20 cm-re, de a kézifék megmentett. Amíg ott latolgattunk, hogyan is lehetne megmenteni a helyzetet, mejelent Pistike, a másik szomszéd, épp' munkából tartott hazafelé. Nem szaporítom a szót, Isten áldja meg Pistikét, végül csak az udvaron landolt Rencike, biztonságos helyen, akkor rúgtam a hátsójába...
Már elbúcsúztam a téli kocsikázástól, mikor reggel a kapu előtt állt hozzáértő szomszédom, ő nem a szavak embere, azonnal a tett mezejére lépett és megvette a "jó és olcsó" helyen az akkumulátort, be is szerelte és én azonnal meghallottam a számomra legszebb zenét, a motor hangját. Lekopogom, szépen beindult Rencike aranypofa, remélem, holnap is beindul majd, mert ma már nincs erőm kipróbálni, holnap talán nem lesz semmi baj és a városban megvehetem a 3 kg napraforgómagot a madaraknak, mert már a diójuk elfogyott és itt a tél...
/BI/
Kép: net
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.