Békét kötöttem.
2015. április 23.
Nem volt könnyű, de békét kötöttem magammal. Mással nem lehetett.
Elfáradtam, belefáradtam, hogy a munkám lehet, hogy kárba vész. Ezért pirkadatkor keltem és sötétedéskor jöttem be. Hisz tudjátok, miről beszélek.
Ám rádöbbentem, ha valaki a szembe mondja, hogy, amit tesz, az egy tudatos döntés, akkor már nincs értelme tovább küzdeni ...
Szeretett nagynéném sokat van az eszembe az utóbbi időben. 80 éves volt és a nagy diófát nem vágatta ki az udvarában, mert a madaraknak törte télen a termését. Tele volt a terasza etetőkkel, virágkosarakkal, amibe az eleséget rakta. De a földre sosem szóra, mert, mint mondta a vadgalamb beszokik a kertbe és utána nem lehet megszabadulni tőlük. Télen etetett, nyáron sosem.
A bejegyzést írta: D Klári
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Ilona
Ha már magadban béke van, akkor minden rendben. Bár én nem tudom, miről beszélsz, csak azt tudom, a belső béke minden mást felülír..
A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni..
Puszi
Sajnos nem tudjuk mindenki írását elolvasni, ezért nem tudhatod mivel "kínlódok" oly régóta.
"A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni.." ebben igazad van.
puszi
Válasz erre: Sanda
Hamvas Béla írt így... ilyen egyszerűen, egyszerű dolgokról.
A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni..
Puszi