Békét kötöttem.
2015. április 23.
Nem volt könnyű, de békét kötöttem magammal. Mással nem lehetett.
Elfáradtam, belefáradtam, hogy a munkám lehet, hogy kárba vész. Ezért pirkadatkor keltem és sötétedéskor jöttem be. Hisz tudjátok, miről beszélek.
Ám rádöbbentem, ha valaki a szembe mondja, hogy, amit tesz, az egy tudatos döntés, akkor már nincs értelme tovább küzdeni ...
Szeretett nagynéném sokat van az eszembe az utóbbi időben. 80 éves volt és a nagy diófát nem vágatta ki az udvarában, mert a madaraknak törte télen a termését. Tele volt a terasza etetőkkel, virágkosarakkal, amibe az eleséget rakta. De a földre sosem szóra, mert, mint mondta a vadgalamb beszokik a kertbe és utána nem lehet megszabadulni tőlük. Télen etetett, nyáron sosem.
A bejegyzést írta: D Klári
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni..
Puszi
Hamvas Béla írt így... ilyen egyszerűen, egyszerű dolgokról.
Ha már magadban béke van, akkor minden rendben. Bár én nem tudom, miről beszélsz, csak azt tudom, a belső béke minden mást felülír..
A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni..
Puszi
Sajnos nem tudjuk mindenki írását elolvasni, ezért nem tudhatod mivel "kínlódok" oly régóta.
"A madarakat, így a galambokat is nyáron nem kell etetni.." ebben igazad van.
puszi