bökk
2014. február 12.
Ködmadár:
A csodára néha várni kell,
és van, hogy el se jön soha,
de talán meghozza a tavasz,
a napsütés, amely rügyet fakaszt,
a lágy szellő, ha arcom simogatja,
zöldellő fű a park fái alatt.
A rikító sárga krókuszok,
tudom, tudják, hogy velük virulok.
Bujkál még a csupasz ágak között,
de érzem már, hogy szívembe költözött!
Még nem súgta meg, mikor jön haza,
de bizonyos, hogy itt az otthona!
én:
csodavár a krókusz
szinte
belesárgáll
rikít a hétköznapiság
virul a szívköltözés
mermiebökvers
csak
kötözködés
A bejegyzést írta: wadbikaiy
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: spagocha
Hát ugye.
Válasz erre: wadbikaiy
Я Евгений, ты Евгений,
Я не гений, ты не гений.
Я говно и ты говно,
Я недавно, ты – давно.
-hol vagyok én ettől?!! -((((((((((((((((
Я не гений, ты не гений.
Я говно и ты говно,
Я недавно, ты – давно.
-hol vagyok én ettől?!! -((((((((((((((((