Borongós
2018. február 7.
Ma hoztam egy idézetet:
" Az életnek nincs szobra
de talpazatán ott áll az ember
kezében virággal
lábánál kutyával
szívében veled"
Tettem ezt azért, mert ma egész éjjel fentvoltam a kutyám miatt, fájdalmai voltak, sírt, mint egy gyerek. Reggel felé kezdett hatni a fájdalomcsillapító, akkor aludt el. Furcsa az ember, majdhogynem magamat sajnáltam a legjobban, mert egyenlőre el sem tudom képzelni, mi lesz velem, ha ez a kis állat "cserbenhagy". Nem tudom...
Délelőtt megfőztem az ebédet( húsleves, rizseshús), aztán végzem tovább a dolgomat...Kellemetlen, borús, hideg idő van, az FB-én egy halom verset kell értékelnem egy játék keretében, aztán már itt lesz az este.
Szépeket mindnkinek!
A bejegyzést írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Igen, Virág, az imádott óriás snauzerem csak 10 évet volt velem..A kistestű kutyák tovább élnek...
Hosszú életű már most is.
Sajnos én is el tudok már estére fáradni. Egyre jobban, mégha a szemem még bírná is.Vigyázz magadra, puszi!
Köszönöm Virág, nagyon kedves vagy! Talán egy kicsit velem marad még, eleinte azon izgultam, hogy éljük túl a telet, de még nincs vége a télnek., 15-ödik éves..
Hogy bírja a szemed ezt a sok munkát? Vigyázz magadra és ne vállald túl magad.
Puszi!
Nagyon sajnálom Ica... :(