Búcsúztató Istentisztelet
2016. január 23.
Tegnap délután négy órakor református Istentisztelet keretében búcsúztattuk 74 éves korában elhunyt kollégánkat, melyen a családon, barátokon kívül részt vettünk jó néhányan, immár mi is nyugdíjasként.
Az elhunyt 47 évig dolgozott a cégnél, 16 évesen kezdte pályafutását eladóként és közgazdász doktorként , vezérigazgató helyettesként fejezte be.
Amin meglepődtem, az volt, hogy a céget hivatalosan senki sem képviselte, még csak a szakszervezeti vezető sem jött el.
Egyszerűen nem értem a dolgot.
Ha jobban belegondolok, a céget 238 évvel ezelőtt alapították, és azóta is prosperál, igaz, a privatizáció óta cégein keresztül egy nagyvállalkozó tulajdonában áll. Ettől persze még dolgoznak a cégnél régi kollégák, akik elérhették volna, hogy a gazdasági közösség is megadja az elhunyt számára a végtisztességet.
Silányul a világ és silányulnak az emberek.
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Úgy, ahogy mondod...Tudod, ha nyugdíjas az ember, még egy-két évig ránéznek(ha), aztán leírják .Sokat átkozódunk az "átkosról", de akkor nagyobb volt a kollektivitás...Egyre jobban azt érezni, hogy közömbösek az emberek, nem vesznek bennünket emberszámba.Sajnálom a kollégádat, ennyi éves munka után egy-két jó szót megérdemelt volna a cég részéről...:-(
Puszi, Ilona
Kedves Yolla!
Úgy, ahogy mondod...Tudod, ha nyugdíjas az ember, még egy-két évig ránéznek(ha), aztán leírják .Sokat átkozódunk az "átkosról", de akkor nagyobb volt a kollektivitás...Egyre jobban azt érezni, hogy közömbösek az emberek, nem vesznek bennünket emberszámba.Sajnálom a kollégádat, ennyi éves munka után egy-két jó szót megérdemelt volna a cég részéről...:-(
Puszi, Ilona
embertelendik a világ, nem lesz ez így jó.
Puszi: Yolla